Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-886. Törvényjavaslat az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről
154 886. szám. ifjusági könyvtárak ós ezzel kapcsolatban szerveztetett a Népiskolai Ifjusági Könyvtárakat Intéző Bizottság, a melynek feladata, hogy a népiskolai ifjusági könyvtárak számára oly jegyzéket készítsen, a mely az ifjusági irodalom minden jelentősebb művét magában foglalja ós hogy javaslatot tegyen a különböző ifjusági könyvtár-typusokra nézve s hogy a külföldi ifjusági irodalom fejlődését és irányzatait is figyelemmel kisérje. A bizottság e nagy munkát elvégezte és ma már az állami és részben az államsegélyes községi iskolák mellett mintegy 2500 ifjusági könyvtár terjeszti áldásait a nép milliói között. Az ifjusági könyvtáraknak nagy kulturális jelentőségére való: tekintetből az elemi népiskolák mindennapi tanfolyamában a beiratási díjak szedését továbbra is fenn kivánom tartani, mert más forrást sem az állam, sem a községek és hitfelekezetek nem volnának képesek kijelölni, a melyből az ifjusági könyvtárak szükségletei fedeztetnének, de korlátot szabok annyiban, hogy a beiratási díj fejenként ós évenként legfeljebb 50 fillér lehet, hogy az más czélra, mint az iskolai, illetőleg tanitói szakkönyvtár gyarapítására semmi körülmény közt sem fordítható és hogy a szegénységüket kimutató gyermekek ez alól is felmentessenek. Az ismétlő vagy gazdasági népiskolába járó 13—15 éves tankötelesek azonban még felvételi díjjalsem terhelhetők. Kiterjesztem a beiratási díjak rendelkezését azzal, hogy az abból befolyó jövedelem nemcsak ifjusági, hanem másodsorban tanitói szakkönyvtár gyarapítására is fordittassók. A népoktatásnak kiválóan fontos érdeke, hogy néptanítóinknak alkalmas mód nyujtassék arra, hogy ugy általános, mint szakműveltségüket mélyíthessék. Erre pedig legalkalmasabb mód, ha iskoláinkat jól megválogatott szakkönyvtárakkal látjuk el, a minőkkel külföldön ugyszólva minden iskola fel van szerelve. Az a ezélom, hogy az állami és államilag segélyezett községi elemi népiskolákat fokozatosan elláthassam jól szervezett tanitói szakkönyvtárakkal, a községek és hitfelekezetek szintén törekedni fognak ezen fontos kulturális eszköz megszerzésére. Erre a czélra szolgál a beiratási díjaknak az ifjusági könyvtárak által igénybe nem vett része. Remélem, hogy ebből a forrásból mindkétnemű könyvtár országszerte jelentékeny fejlődést fog elérni. Az elemi népoktatásnak ingyenessé, tandíjmentessé tétele az állam részéről minden valószínűség szerint a következő hozzájárulást igényli : 1. Az állami elemi népiskoláknál elmaradó tandíjjövedelem pótlására, az iskolák dologi szükségleteire 185.308 K. 2. Községi iskolákban a tandíj pótlására szolgáló államsegély . . .... . .... 246,875 » 3. A felekezeti népiskoláknak tandíjpótló államsegélye . . 1,990.039 » 4. Az iskolák dologi vagy személyi szükségleteire fordított felvételi díjak kárpótlásául nyújtandó államsegély hozzávetőleg 280.000 » 5. Az orsz tanitói nyugdíjalap javára a 30 filléres járulékok pótlásául 700.000 » Összesen . . . 3,402.222 K. Vannak olyan nem állami jellegű elemi népiskolák, főleg felekezetiek, a melyekben a felvételi díj nem könyvtári czélra, hanem az iskolának egyéb szükségleteire fordittatik. Minthogy a jelen javaslat érteimében ezentúl a felvételi díjak kizárólag csak könyvtári czólokra fordíthatók, méltányos, és javasla-
