Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-869. Törvényjavaslat a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekű villamos vasut engedélyezéséről
104 869. szám. vasút a székesfőváros olcsóbb élelmezése kérdésének kedvező megoldásánál is, számos oly községet hozván a fővárossal közvetlen vasúti összeköttetésbe, a melynek lakói már ma is konyhakertészettel foglalkoznak, termékeiket azonban megfelelő közlekedési eszköz hiányában csak nehézséggel ós költséges kocsifuvarral tudják a fővárosba szállitani. Ez a termelés a vasúti szállítás lehetővé tétele esetén bizonyára fokozódni fog s a szállitási költségek apadásával természetszerűen a termékek árának olcsóbbodására is fog vezetni. Közgazdasági jelentőséget a tervezett helyi érdekű vasútnak az a körülmény kölcsönöz, hogy általa a Gödöllő és Vácz közötti vidéken elterülő nagykiterjedésű ma is virágzó szőllőtelepek termékeinek a piaczra való szállítása rendkívüli mérvben megkönnyittetnók ós ez utón e művelési ág belterjessebbé tétele és kiterjesztése lehetővé tétetnék. Módot nyújtana továbbá a helyi érdekű vasút kiépítése arra is, hogy a vonal által érintett vidéken a villamos áram rendelkezésre állván, ipari és gyártelepek létesüljenek, s a már létezők fejlesztessenek. Végül nem csekély fontossággal bir ennek a vasútnak a létesítése a magyar vasutakkal s ezek között első sorban a m. kir. államvasutakkal szemben közforgalmi tekintetekből támasztható igények szempontjából. A szóban forgó helyi érdekű vasút ugyanis mint első kísérlet fog szerepelni a m. kir. államvasutak üzemében a villamos vontatás terén. A technika mai haladása mellett ennek a kérdésnek gyakorlati megoldása elől a külföld példájára a m. kir. államvasutak sem térhetnek ki, és az országra csak anyagi előnyökkel jár, hogy ezen kísérlet tetemes befektetési költségei magánvállalkozás utján voltak biztosithatók, s ekként az állam pénzerejének súlyosabb megterhelése, mely különben a fontos közforgalmi érdek mellett még szintén számításba vehető lett volna — mégis elkerülhető lesz. A szóban levő vasúti összeköttetés létesítésével — ©gyes korábbi eredménytelen kísérletek után — az 1900. évben Blaskovich Elemér nézsai földbirtokos kezdett foglalkozni, a ki a részére megadott előmunkálati engedély alapján az akkor még tervezés alatt álló ipoly völgyi helyi érdekű vasút Rétság állomásából kiágazólag Pelsőpetóny, Alsópetény, ^Nézsa, Csővár, Alsópencz, Felsőpencz, Rád, Duka, Váczhartyán, Váczrátót, Őrszentmiklós, Veresegyház és Póth községek érintésével a m. kir. államvasutak Rákospalota—Újpest állomásáig és esetleg Dukától a m. kir. államvasutak Vácz állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút megópitósót vette czélba, ós a rákospalota—újpest—-dukál vonalrésznek műszaki műveleteit el is készítette, mely művelet alapján e vonal közigazgatási bejárása 1901. évi szeptember hó 12-én és a következő napokon megtartatott. A szóban forgó vasútvonal ügye ezután az 1903-ik évben uj stádiumba került. Hajós Menyhért földbirtokos ugyanis ebben az évben egy villamos üzemű helyi érdekű vasút tervezésére kért és kapott előmunkálati engedélyt, mely villamos vasút a Blaskovich Elemér földbirtokos által tervezett vasút Veresegyház állomásának Gödöllővel leendő összeköttetését czólozta. A két előmunkálati engedélyes falismerve vasutvonalaik érdekközösségót, nevezetesen azt, hogy mindkét vonal létalapja és végczélja a székesfővárosba irányuló személy- és árúforgalom közvetítése, s felismerve azt is, hogy e forgalom igényei annak különleges természetéhez képest csak gyors ós sűrű vonatközlekedéssel elégíthetők ki, a két vasuttervezetnek egységesen és egy vállalat keretében akkóp leendő megópitésóre egyesült, hogy a Blaskovich Elemér által eredetileg gőzüzemre tervezett vonal is villamos üzemre legyen berendezve.