Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről

92 821. szám. Minthogy pedig az állomás 5 fővágányból az I. sz. vágány az élő és a raktári kezelés, valamint a h. é. vonatok által, a IV. és V. sz. vágányok pedig helyi kocsik által majdnem állandóan le vannak foglalva: vonatok fogadására — jóllehet menetrendszerüleg is hármas és négyes találkozások bonyolitandók le — csupán két átmenő vágány szolgál. Ez a körülmény gyakori okozója annak a sajnálatos ténynek, hogy a vonatok a szomszéd állomásokon vesztegelni kénytelenittetnek. A kezeld vágányok és rakterületek is elégtelenek. Az állomás kocsiforgalma ugyanis átlagban naponként 110 kocsi, a melyekből azonban mintegy 60 kocsi az ipartelepekre esik, ugy hogy az állomási rakterületeket tulaj donképen csak mintegy napi 50 kocsi terheli. A fékbérmentességet figyelembe véve azonban legalább 120 kocsirakomány tárolásáról kell gondoskodni, holott a legszigorúbb kihasználás mellett sem lehet ötvennél több kocsirakomány számára férőhelyet biztosítani. Gyakran kellett ez okból az állomásra szóló küldeményeket más állomásokon visszatartani, vagy pedig a fekbérmentes időt megröviditeni. Nagy hátránya továbbá az állomásnak, hogy a kezelt kocsik túlnyomó nagy részének a Budapest felőli bejárati váltókon kell kezelés közben áthaladniuk, valamint, hogy e bejárat közvetlen közelében vezet át a várost a rakterületekkel összekötő közút, a melynek jelentékeny kocsiforgalma a tolatást folyton zavarja ós viszont. Megszüntetendő az a hátrány is, a mely abból adódik, hogy a hídmérleg a rak-területek melletti csonkavágányon az árúraktár szomszédságában van, mert a mérlegelendő kocsik betolása és kihúzása alkalmából nemcsak a raktárkezelés, de a felek munkája, a kocsikból történő kirakás, illetőleg berakás is folytonosan zavartatik, mi (utal sűrűn támadnak oly, kocsikésedelmek, a melyekért a felek felelőssé nem tehetők és rajtok a kocsibirság, a mely különben sem tekinthető soha kellő ellenértéknek — be sem hajtható. Az elősorolt okokból -— Nagykikinda állomás bővítése sürgős szükség, melynek végrehajtására a jelen törvényjavaslatba 200,000 koronát állítottam be. 23. Szolnok állomás és rendező bővítése ... ..... 350.000 K. Szolnokon az állomás befogadó és teljesitő képessége ma már nem elegendő a megnövekedett forgalom rendes ellátására és ez okozza az oda beágazó vonalakon a vonatok gyakori késleltetését és feloszlatását. Ugyanis a befutott vonatokat csak a bejárati vágányokon át lehet a guritó vágányra felhúzni. A guritó vágány fekvése pedig olyan, hogy a guritással járó kezelés bizonyos fokig a bejárati vágányokra is kihat és igy e vágányok részben és időnkint rendeltetésüktől elvonatnak. Feltétlenül szükséges tehát, hogy egyrészt a guritó akként alakitassék cd, hogy a gurított kocsik kedvezőtlen időben is jobban futhassanak és azoknak a rendezőbe való utólagos betolása elessék, a mely munka az 1907. évi XXIX. törvénycikk alapján ez állomásra rendelkezésre jutott 350.000 K ősszegből végrehajtás alatt áll, másrészt, hogy a guritón történő elegykihuzás a bejárati vágányoktól függetlenül végezhető legyen. Most ugyanis a legkedvezőbb körülmények között sem dolgozható fel a guritón 1500—1600 kocsinál több, még akkor sem, ha két tartalékgép lesz foglalkoztatva oly módon, hogy mire az első tartalék a felhúzott kocsikat szétguritotta, akkorára a másik tartalékkal felhúzott kocsik is guritásra kerüljenek. Pedig az őszi forgalom idejében a Szolnokra befutó kocsik, száma 2300—2500 között váltakozik, minélfogva, ha az időjárás kedvező is, mintegy 800—1000 kocsi nem kerülhet a güritóra feldolgozás alá. i