Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
82i. szám. 89 A közlekedő vonatok napi átlagszáma . 1904. évien . . ... ... . . . , 36, 1905. » ..... . . . . . . V 41, 1906. » _ . ..... .; . % . .45, 1907. >> , . . . v . . . , ., . 50 vonat, vagyis az emelkedés 1904—1907. évek közt kereken 40 0 /o. E mellett a folyó évben a napi maximum 60—64 vonat közt váltakozott. E nagyarányú forgalommal szemben, mely különösen a kompolás szünete idején mutat Ugrásszerű emelkedést, midőn a szabadka—-dálja —eszéki viszonylat forgalma is India—Mitrovicza—Vinkovczén át bonyolittatik le, az állomásnak összesen 10 vágánya van, melyből vonattalálkozásokra 5 vágány áll rendelkezésre. Ezeken hatos-tizes vonatkeresztezést is kell lebonyolítani. A VI —X. vágányok az átmeneti elegy, az üres kocsik és a személy vonatü szerelvények által vannak elfoglalva s igy a vágán}7zat a szükségletnek egyáltalában nem felel meg. Ugyanis az állomásnak .nincsen sem külön kihúzó vágánya, sem tolatásra alkalmas különvágánya, a mi nemcsak a tolatásokat hátráltatja és a vonatokat késlelteti, hanem a forgalom biztosságára nézve is igen aggályos, mert az összes tolatásnak a vonatok által járt vágányokon és váltókon kell történnie. Ezen váltók az állomás egy-egy oldalán 300 m.-nél nagyobb hosszban terülnek el s igy a váltóőr által alig tekinthetők át, annál kevésbé képes ez a vonatok bejárata előtti esetleges illetéktelen, vagy téves váltóállítást megakadályozni, a mi ismét a forgalom biztosságának rovására történik. Ezenkivül a raktárhelyiségek szűkek és a folyton fokozódó forgalomnak már rég nem felelnek meg. Öt irányba elágazó vonalnak megfelelően a kezelést 7 irányba kell végezni, mert Dálja felé külön szabadkai és külön eszéki kocsikat, a bródi irányba pedig külön bosznabródi és külön sziszeki kocsikat rak az állomás. A leadási raktár az érkezett árukat nem képes befogadni, ugy hogy oly kocsirakományú árúkat is közvetlenül a kocsikból kell elfuvaroztatni, melyek a kirakási határidőn belül az intézet által lennének a raktárba berakandók, mig igy az elfuvarozás nem mindenkor történik a rakodási idő alatt, a mi a kocsiknak gyakran tetemes megkésleltetésével jár. A feladási raktár, mely az átmeneti árúk kezelésére is szolgál, oly szűk, hogy az átmeneti árúk kellő csoportosítása és azoknak utasítás szerinti gyűjtése nehézséggel jár. E mellett a tömegárúk kezelésére csak egy csonkavágány áll rendelkezésre, miáltal minden egyes vonattal érkezett kocsik beállításánál, nemkülönben a kiürültek kisorozásánál az egész kezelést meg kell akasztani. Ezek a kezelési nehézségek nemcsak tetemes késéseket, de a feleknek gyakran igen is jogosul panaszait vonják maguk után. A kezelő vágányok rövidsége folytán a nyilt rakhelyek sem elegendők, különösen a szénrakodóhélyék kedvezőtlenül vannak elhelyezve és szűkek, ezenkivül a tömegesen érkező szenes kocsik kirakását még a mozdonyoknak a fűtőházba való be- és kihaiadása, fordítása és szerelése is állandóan zavarja. .. Fokozza az általános nehézséget, hogy az állomásnak sem külső, sem belső világítása nem. megfelelő, a mi a sokszoros éjjeli találkozások mellett az utasok személy biztosságának rovására van. Hosszú, igen gyakran 60 tengelyes személyvonatok járnak be szomszédos vágányokra, legtöbbször egymás elé is, a mikor a forgalmi ós felügyeleti szolgálattevők, sőt az egész állomási személyzet teljes buzgalmára ós elővigyázatára van szükség, hogy a nagyon is könnyen bekövetkezhető baleseteknek eleje vétessék. Képvh. iromány. 190Ö—1911. XXIV. költet. 12
