Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
821. szám. 75 és átrakandó kocsi forgalmának nem megfelelők. A raktárhoz egyszerre csak 8 kocsi, a rakodóhoz csak 3 kocsi állitható be s igy a napi anyag feldolgozása miatt 8—10-szer való cserélés és beállitás szükséges. E tolatások pedig a felvételi épület hosszában, az I. bejárati fővágányon át, csakis a budapesti irányban lévén eszközölhetők, a közlekedő nagyszámú személyvonatok forgalma által gyakran órákon át gátoltatnak. Ebből kifolyólag pedig sem a raktári munkások nem használhatók ki kellően, a mennyiben őket gyakran és hosszú időn át kell kénytelenségből pihentetni, minek következtében nagyobb munkáslétszámot kell tartani, mint a mennyi más viszonyok között megfelelhetne; sem pedig a raktári kezelés nem végezhető oly utasitásszerü pontossággal, mély ugy a kocsik kihasználása, mint az intézet egyéb érdekei szempontjából is kívánatos volna. Ehhez járul a hatvani czukorgyárnak és gőzmalomnak a . leggyengébb időszakban is napi 40—50 kocsit tevő forgalma, mely a répaszáliitás idejében 250—300 kocsira emelkedik. A gyárba való bejárás csak a szolnoki vonalról lévén lehetséges, minthogy a rendező pályaudvar és a szolnoki vonal ellenkező oldalon feküsznek és közvetlen vágányösszeköttetósük nincs, a tartalékmenetek a gyárba való beállításnál élőbb a rendező pályaudvarból a személypályaudvar V— XI. vágányaira betolni, innen az összes vágányok átszelelésével a szolnoki vonalra kihúzni, s onnan a gyárba visszatolni kénytelenek; mig a gyárból váló kihúzásnál ugyanezen müveletek fordított irányban eszközöltetnek. E tolatások hosszadalmasságukkal egyrészt a közlekedő vonatokat is igen gyakran megkósleltetik, másrészt pedig főleg a szolnoki egyvágányú pályára való kihúzás és visszatolatás a forgalomra nézve állandó veszélyt rejt magában. Kívánatos e végből, hogy a rendező pályaudvarból a gyárba ép ugy, mint a létesítendő uj áruraktárhoz, valamint a szolnoki irányba is, a közvetlen ki- és bejárat lehetővé tétessék. Megjegyzendő, hogy jelenleg a rendező pályaudvarból a szolnoki irányba indaló vonatok is előbb a személypályaudvarba betolni, s onnan indulni, mig az érkezők a személypályaudvarba bejárni, s onnan a rendezőbe visszatolni kénytelenek, a mi tekintve, hogy jelenleg már a tehervonatok túlnyomó része, a szolnoki irányúak pedig kivétel nélkül a rendezőből indulnak, szintén nagy akadálya a forgalom lebonyolításának. Ehhez képest szükséges, hogy ugy a személy-, mint a rendező pályaudvar vágányzata megfelelően kibővítessék közvetlen kijárattal a rendező pályaudvar guritő csoportjáról a budapesti irányba, másrészt ugyancsak közvetlen ki- és bejárattal a rendező pályaudvarból a czukorgyárba és a szolnoki vonal felé. Ezzel egyidejűleg uj raktár és átrakodó is létesítendő á, pályudvar oly helyén, melyen a kezelés és tolatás a vonatforgalom által nem zavartatik és melynek kiszolgálására megfelelő vágányhálózat áll rendelkezésre. A legsürgősebben szükséges bövitő munkák költségeire a jelen törvényjavaslatba 350.000 koronát irányoztam élő. 7. GyÖr állomáson áruraktárak épitése 150.000 K Győr állomás áruforgalmának lebonyolítására az állomás jelenlegi berendezései nem elegendők. Az áruforgalomnak emelkedését következő adatok tüntetik elő: 1896. év óta a teherfeladás tételszámai 59.096-ról 87.459-re emelkedtek, a leadási tételek száma 58.260-ról 93.463-ra, a mi 48, illetve 60°/o emelkedésnek felel meg. Különösen a leadásnál nagy a fejlődés, melyből 20°/o az utolsó két évre esik. io«
