Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
821. szám. 45 Ezen felül avégből, hogy az őszi nagy forgalom alatt a rendezőben egy és ugyanazon időben egymástól függetlenül hét tartaléJcmozdony dolgozhassék, szükséges, hogy a meglevőn Távul még egy Uhuzó vágány építtessék, mely az előbbivel kettős keresztezéssel hozandó összeköttetésbe. Ugyancsak még két kettős keresztezést kell létesiteni a Hatvan—Szolnok felőli bejáratnál, a közlekedés megkönnyítése és egyik vágányról a másikra juthatás lehetővé tétele czóljából. Az említett munkák közül a legsürgősebbekre a jelen törvényjavaslatba 400.000 koronát állítottam be. 12. Rákos-rendező pályaudvar folytatólagos kibővítése II. részlet 600.000 K. Rákos-rendező pályaudvar kibővítésére már az 1907. évi XXIX. törvényozikk kiegészitő részét képező indokoláshoz csatolt kimutatásban 300.000 korona vétetett fel, mely összeget a megadott átruházási jog alapján 500.000 koronára emeltem. Ez összegből az eredetileg tervezett egy átrakodó szín helyett két nagy átrakodó szín a kapcsolatos yágányzattal állittatott elő. Mint az előbbiekben bővebben kifejtettem, Rákos-rendezőpályaudvar berendezéseinek elégtelen volta ugy Budapest-nyugoti pályaudvar forgalmának lebonyolítására, mint a csatlakozó vonalak, különösen pedig a budapest — marcheggi fővonal teljesítő képességére is jelentékeny befolyást gyakorol. E mellett, amint az a felsorolt forgalmi adatokból kitűnik, ezen állomásnak forgalma és az ott kezelendő kocsik száma még a most lefolyt utolsó évben is jelentékenyen emelkedett. Mig ugyanis az egy napon oda befutó kocsik maximális száma 1898-ban 1519-et tett ki, ez a szám 1906 ban 1930-ra, 1907-ben pedig 2097-re szökött fel, a további emelkedés pedig szintén kétségtelenül be fog következni. Ezen okokból — bár a Rákos-rendezőpályaudvaron végzendő munkálatok a budapesti pályaudvarok kérdésének végleges megoldását tekintve csak ideiglenes jellegűek — e pályaudvaron az 1907. évi XXIX. törvényczikkel engedélyezett bővitósi munkáknak további kiegészítésére, jelesül a vágányhálózat folytatólagos megnagyobbitására ós további uj vágányok lerakására okvetetlen szükség van. Az e czólva szükséges költségek 600.000 koronát tesznek ki, mely költség — eltekintve attól, hogy az a végleges megoldás bekövetkeztéig gyümölcsöző befektetést képez — az által, hogy a vágány-anyag a végleges megoldás alkalmával újból felhasználható lesz, nagyobb részben végleges beruházásnak tekinthető. 13. Budapest-kelenföld— dunaparti vontatóvágány. ... . 500.000 K. Már 1900. évben megfontolás tárgyává tétetett egy Budapest-Kelenföld állomásból kiágazólag Budapest székesfőváros és Budafok község határán a Dunapartra vezetendő vontatóvágány kiépítése abból a czólból, hogy a Lágymányoson akkortájt létesült néhány gyártelep a vasúttal közvetetten összeköttetést nyerjen. Azóta a Lágymányoson már számos ipartelep helyeztetett üzembe és e városrósz kedvező területi fekvésénél fogva egyébként is hivatva van Budapest ipari életében fontos szerepet játszani, mert ha sikerül a székesfővárosi gyár- és ipartelepek egy részét a lágymányosi vidékre terelni, ez a város egészséges fejlődésének ós terjeszkedésének előmozdítására nagy lépést jelent E vágány kiépítésének kérdése azonban szoros összefüggésben áll annak a területnek rendezésével, a melyen a tervezett vágánynyom, elvezet és annak az útvonalnak kiépítésével, a melyre a vasút vágánya tervezve van. •
