Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről

821. szám. 39 kesfőváros határán létesítendő uj vontató telepre fognak kihelyeztetni. Ezen elrende­zés esetében ugyan a nyugoti pályaudvaron létező félkör alakú fűtőházat a személyforgalom részére továbbra is fenn kell tartani, a két kisebb fűtőház azon­ban le lesz bontható és az igy felszabaduló terület a vágányhálózat kiegészitésére s neve­zetesen vonatfelállitó vágányok élöcdli'ására lesz felhasználható, miáltal az 1907. évi XXIX. törvényczikkel engedélyezett vágányok czélszerűbb elrendezése és ki­használása válik lehetségessé. Az uj szénpályaudvar építésével és az uj szertár létesítésével kapcsolatban a jelen­lég szénkezelésre és tömegárúk kezelésére felhasznált területek egy része szintén szabaddá fog válni. Ezek a területek részben a fedett tárolást igénylő árúk kezelésére lesznek czélszerüen kihasználhatók és mivel a szénpályaudvar megépítése után Budapest nyu­gati pályaudvarra a kocsik befutása is előreláthatóla:/ csökkeni fog, ily módon a nyu­gati pályaudvaron uralkodó nagy nehézségen addig is, mig a pályaudvarok rekonstruk­cziójára vonatkozó végleges térvezet megvalósulhat, enyhíteni lesz lehetséges. A felszabaduló területek berendezésére, a vágányzat kiegészitésére ós át­alakítására 400.000 koronát vettem fel. 6. Budapest-nyugati pályaudvarnak a kertterület fölhasználásával való bőví­tése a személyforgalomnál fönnálló nehézségek enyhítésére . . 2,000.000 K. A fővárosi pályaudvarok között viszonylag a személyforgalom leg­nagyobb részének lebonyolítására hívatott keleti és nyugoti pályaudvarok helyzete mondható a legkedvezőtlenebbnek. E két pályaudvar közül a keleti pályaudvaron az 1907. évi XXIX. tör­vény czikk alapján létesített munkákkal, a melyek azonban a pályaudvar tel­jesítő képességét érdemleges mértékben alig fokozhatják, a kihasználható területek már teljesen igénybe vétettek és igy e pályaudvaron a további bővítés lehetősége úgyszólván kizártnak mondható. A most idézett törvónyczikk alapján a nyugoti pályaudvaron végrehaj­tott, illetőleg végrehajtás alatt álló munkákkal első sorban a személyforga­lom súlyos nehézségeinek enyhítése czóloztatott oly módon, hogy a régi mű­helyi épületek lebontása által nyert területek felhasználásával a személy­szállító vonatok részére, előretolt fedett peronnal kapcsolatban két uj indító vágány létesíttetett. Ezen a személyforgalom érdekében történt intézkedésen kívül még meg­említendő, hogy az üres személy vonat-szerelvények felállítására hét uj vágány is létesíttetett. Ily módon a teher- és árúforgalom czéljaira szolgáló vágányzat, a melyen eddigelé a teher- és áruforgalom nagy hátrányára, kényszerűségből ezen sze­relvények elhelyezést találtak, részben fel fog szabadulni és igy ilyen közve­tett utón az áruforgalom nehézségein bizonyos mértékben szintén segítve leend. A nyugoti pályaudvarnak azonban -— mint arról már előbb is megem­lékeztem -— ugy személy-, mint árúforgalma évről-évre jelentékeny mérték­ben emelkedik. Az erre vonatkozólag már felsorolt adatokon kívül meg kell még említenem, hogy a nyugoti pályaudvaron — a régibb adatokat mellőzve — az indult és érkezett utasok száma kitett: az 1904. évben 5,430.000 az 1905. » 5,801.000 az 1906. » , . .. . . . ' . 6,419.000 utast. A személyforgalom növekedése tehát kitett az 1905. évben 371.000, az 1906. évben 618,000 utast.

Next

/
Oldalképek
Tartalom