Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-846. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" beadott 567. számú törvényjavaslatra vonatkozólag

846. szám. 413 végrehajtást elrendelő végzésben vagy később külön végzésben az illető dol-' got lefoglalhatónak tüzetesen kimondotta.« A min. jav. 3. §-ának harmadik bekezdése azt a rendelkezést tartalmazta, hogy a 2. §. 8. pontjában a gyógyszertár berendezésére, munkaszereire, tartályaira és árukészletére vonatkozólag foglalt mentesség nem terjed ki arra az esetre, ha a gyógyszertár zárgondnoki kezelés alá kerül. A bizottság a 3. §. e bekezdését elhagyta, mert egyrészt kétséges lehet, vájjon gyógyszertár minden esetben gondnoki kezelés alá kerülhet-e, másrészt esetleges gondnoki kezelésnél a 2. §. 8. pontjának uj szövege megfelelő intézkedést tesz lehetővé, a mennyiben ezt a mentességet csak arra az esetre állapítja meg, ha a végrehajtást szenvedőnek az illető ingókra a gyógyszertár üzemének folytatása végett szüksége van, gondnoki kezelés esetében pedig nem a végrehajtást szenvedett, de a gondnok folytatja a gyógyszertár üzemét. A min. jav. 3. §-ának utolsó előtti bekezdése olykép rendelkezett, hogy »azoknak javára, a kiknek tartására a végrehajtást szenvedő a törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles, a 2. §. 15., 16., 17., 18. és 19, pontjai esetében a meglevő készpénzösszeg lefoglalható.« A bizottság abból a. czélból, hogy a végrehajtást szenvedőtől ily esetben se vonják meg egészen a szükséges készpénzt, ós egyezőleg a bizottság által a 8. §. első bekezdésében és a 13. §. utolsó előtti bekezdésében felvett rendelkezéssel, a 3. §. utolsó előtti bekezdését olykép módositotta, hogy ily esetben a 2. §. idézett pontjaiban emiitett készpénzösszegeknek csak fele foglalható le. Hogy csak a készpénzösszegeknek, nem pedig az ott részletezett ingóknak fele foglalható le, ennek egyrészt az az oka, hogy árverés esetén az ezen ingókból elérhető vételár rendszerint az árverési költség fedezésére sem volna elegendő, másrészt például a 17. pont esetén a takarmány vagy a 18. pont esetén a vetőmag stb. elvonatnók rendeltetésétől, a mit a javaslat éppen meg akar akadályozni. A 4. §-hoz (m. j. 4. §.). A min. jav. 4. §-ának második bekezdése olykép rendelkezik, hogy oly végrehajtás esetében, a mely a járulókok nélkül 50 koronát meg nem haladó pénzösszeg behajtására irányul, vagy a melynek tárgya a járulékok nélkül 50 korona értéket meg nem haladó dolog vagy jog: a végrehajtást feltótlenül hivatalból foganatositan dónak kell kimondani. Ebben az esetben oly költséggel, a melyet bármely végrehajtási cselekménynél a végrehajtató közbenjárása okozott, a végrehajtást szenvedő nem terhelhető. Az igazságügyi bizottság ezt a rendelkezést helyeselte, az 50 korona értékhatárt azonban 100 koronára emelte fel, mert a 100 koronáig terjedő végrehajtási ügyek elég csekélyek arra, hogy a végrehajtás foganatosításánál a közbenjárás no okozzon költséget. A min. jav. 4. §-ának harmadik bekezdése olykép rendelkezett, hogy abban az esetben, ha a behajtandó összeg, vagy a végrehajtás tárgyának értéke a járulókok nélkül 10 koronát sem halad meg, a végrehajtás csak ugy rendelhető el, ha a biróság figyelmeztette a kötelezett felet, hogy tartozását és a végrehajtási kérvény bélyeg- ós postaköltségét 8 nap alatt rójja le, mivel különben ellene ós az ő költségére a végrehajtás el fog rendeltetni, és ha ez a figyelmeztetés eredménytelen maradt. A bizottság ezt a bekezdést elhagyta, mert az ily előzetes figyelmeztetés az eljárást nagyon bonyolítaná ós.késleltetné, sőt azt is eredményezhetné, hogy az a hitelező, a ki nagyobb