Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
821. száínv m vonal teljesítő képességének fokozására összesen 25,300.000 korona vétetett fel, mely összegből a nagyberezna—országhatárszéli vasútvonal kiépítésére 22,400.000 korona esik. Már az 1904. évi XIV. törvényczikk indokolásában utalás történt arra, hogy a nagyberezna—országhatárszéli vasútvonalnak építésére felvett 22,400.000 korona az építési munkák, a forgalmi eszközök ós a teljes felszerelés költségeinek fedezésére csak abban az esetben lesz elegendő, ha építés közben előre nem látható rendkívüli események, illetve nagyobb kiterjedésű hegycsussamlások nem fognak bekövetkezni. A kedvezőtlen terepviszonyokra alapított ez az előrelátó feltevés az építés folyamán tényleg indokoltnak bizonyult, a mennyiben a végrehajtásnál nagymérvű talajmozgások állottak be, nemkülönben a "műtárgyaknál, a támasztófalaknál és a hidaknál az alapozási viszonyok is sokkal kedvezőtlenebbül alakultak, mint a hogyan azok az általános tervezésnél ós előirányzásnál számításba vehetők voltak. A beállott nagyobb csuszamlások közül egyesek szokatlan nagy mórveket öltöttek, a melyeknek megszüntetésére szolgáló s a pálya állékonysága szempontjából szükségessé vált vízmentesítő ós biztosító munkák az előirányzott mennyiségeket tetemesen meghaladták. Egyes hidakat ós áteresztőket az előre látottnál jóval mélyebbre kellett alepozni, valamint a biztonság ós állékonyság fokozása érdekében szilárdabban előállítani, minélfogva ezek a munkák is többe kerültek az előirányzott költségeknél. Végül nagyobb teljesítmény vált szükségessé ós ennek folytán nagyobb költség merült fel, a rendkívül gyors folyású ós nagymértékben torrens jellegű Ung-folyó mentén a pálya megvédésére szolgáló támasztófalaknál, a mennyiben azokat nem száraz falak gyanánt, — miként az költségkímélés szempontjából eredetileg tervezve volt, — hanem az ópitós közben szerzett tapasz tálatok kónyszeritő erejénél fogva, tuhryomó részben portlandczement-habarcsba rakott falazatként kellett létesíteni. Ebből folyólag 1,780000 K túllépés állott elő. Szükségesnek tartom felemlíteni, hogy tekintettel erre a túllépésre, gondoskodtam arról, hogy a vasútvonal műszaki felülvizsgálata alkalmával megállapittassék, vájjon a szükséges takarókosság az egész vonalon megtartatott-e ós nem terhel-e mulasztás valakit ez ügyben? A felülvizsgáló bizottság egjmangulag megállapította, hogy a teljesített munkamennyiségek az okszerű takarókosság szemmel tartásával lettek elrendelve, illetőleg létesítve és a túllépés nem volt elkerülhető. Bár e vasút építése az előző kormányok működési körébe tartozott, mégis a tárgyilagosság és igazság kedveért meg kell jegyeznem, hogy hegyi pályák építésénél általában az előirányzott költség csakis akkor tartható be, ha épitós közben előre nem látható események nem következnek be, ámde ez a körülmény annál ritkább, minél nehezebb terepviszonyok között épül a vasút, már pedig a nagyberezna—országhatárszóli vasútvonal az ópitós szempontjából Magyarország egyik legnehezebb vasutjának tekinthető; annak megvilágítására pedig, hogy még a leggondosabb tanulmányozás mellett is, mennyire nehéz és bizonytalan a hegyi pályák épitő költségeit pontosan előirányozni, reámutatok a nagyberezna—országhatárszéli vasúttal egy időben létesített osztrák alpesi vasutakra, melyek közül egynémelyiknól az eredeti előirányzattal szemben 60°/o túllépés is mutatkozott ós így az ezen vasútvonal épitósónól mutatkozott 8°/o-nyi túllépés aránylag elég mérsékeltnek mondható.
