Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
102 821, szám. 35. Szatmárnémeti állomás bővítése . . . . . .... . . 259.O00K. Szatmárnémeti állomáson az 1905. évről az 1906. évre az elszállított utasok száma 273.756-ról 429.767-re, vagyis 57°/ 0-kal emelkedett és az 1907. évben a személyforgalom már ismét több mint 15°/o-kal túllépte az 1906. évi forgalmat. A személyforgalomnak e rendkívüli emelkedése egyrészt a szatmár—bikszádi vasút építése, másrészt a szatmár—károlyi-erdődi vasút bérbe vétele folytán állott elő. Az áruforgalomban mérsékeltebb emelkedés mutatkozik, a mennyiben az 1905. évben feladott és érkezett szállítmányok mennyisége 138.941 tonnáról 1906. évben 141.255 tonnára emelkedett. Az állomás vágányzata elégtelen és rövid a mai forgalom rendes ellátására. A vágányzat ugyanis hét használható vágányból áll, a melyek közül csak négy vágány szolgál a vonatok fogadására, három vágány pedig a helyi és átmenő, valamint egyéb kocsikkal van elfoglalva. A négy vágány közül kettő a személyvonatok befogadására van fentartva, minélfogva a teherforgalomra csak két rövidebb vágány jut, a mely két vágányon a forgalmat csak nehezen és akadályokkal lehet lebonyolítani, a mely körülmény a vonatok késését idé:i elő. E mellett y, kocsik késése elkerülhetetlen a lerakóhelyek elégtelensége miatt is. A tömegárú-helyeken alig 10—12 kocsi rakható le, holott naponkint 30—60 kocsi érkezik, különösen a téli és tavaszi időszakban, a mikor a tűzifa ós szén, valamint az épitósi anyagok érkeznek tömegesen. Baktárban is van hiány, a mennyiben a raktárnál csak 10—15 kocsi kezelhető, holott naponkint 20—30 kocsi érkezik. A kocsikósóseket fokozza továbbá még az a körülmény is, hogy a hídmérleg, a rakodó minta, az állatrakodó mind ellenkező oldalon vannak, mint a tulaj donkópeni rakodóhelyek, mely körülmény a kocsiknak átállítását, esetleges túlsúly lerakását vagy hozzárakás végett ismét visszaállítását teszi szükségessé, a mi a kezelést természetesen nagyon hátráltatja. Egyéb berendezésről is kell gondoskodni, igy példaképen az állomáson nem lévén emelő-daru, egyes nagyobb sulyu (kazán, géprészek,) szállítmányok ki- és berakása nem ritkán teljes napot vesz igénybe. Az állomás kibővítése mindezeknél fogva igen szükséges, melyet oly mértékben kell foganatosítani, illetőleg a vágányzatot bővíteni, hogy a személyvonatok ne akadályozzák a tehervonatok közlekedését és kezelését; továbbá, hogy a vágányok meghosszabbíttassanak akként, hogy legalább három 150 tengelyű tehervonat legyen befogadható, végül hogy a meglevő rákóterilletékhez vágányok vezettessenek, emelődaru, kocsiforditó korongok stb. állíttassanak elő. Az állomás bővítésénél a legsürgősebb munkákra a jelen programmba 250.000 koronát vettem fel, ugy hogy az 1907. évi XXIX. törvényczikkeí ez állomásra engedélyezett 50.000 K-val együtt az égetően szükséges munkákra 300 000 K fog rendelkezésre állani. 36. Nyíregyháza állomás bővítése 300.000 K. Az 1904. évi XIV. t.-czikk I. fej. 6. §. 1. t. alatt a nagyberezna— országhatárszéli vonal megépítésére, a csap—ungvári vonal elsőrangusitására és a nyíregyháza—csapi vonal teljesítő képességének fokozására engedélyezett 25,300.000 K-ból Nyíregyháza állomás bővítésére csak 63 000 K volt fordítható és pedig két vágánynak az előállítására. Az állomás fejlődő forgalmára való tekintettel azonban folytatólagos bővítésre van szükség.
