Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

64 792. szám. Akár az állampolgárság elvesztése, akár az ügyvédségtől fegyelmi úton történt elmozdítás vagy a büntető bíróság által kimondott hivatalvesztés következtében szűnik meg az ügyvédkedés, ez az intézeti tagság megszűnését is maga után vonja; ennélfogva az érintett okokból törölt kamarai tagnak ujabb felvétele esetében az ezt, illetőleg a törlést megelőző időre nézve nem lesz meg az intézeti tagságnak a 14-16. §-okban megkívánt folytonossága és így az ujabb felvételt, illetőleg a törlést megelőző idő az ellátási igény szempontjából nem lesz figyelembe vehető. Az a szabály tehát, hogy az uj felvétellel az intézeti tagság újra kezdődik, ezekben az esetekben kifejezett külön rendelkezés nélkül is alkalmazandó lesz. A mi pedig a 8. §. első bekezdésében az uj felvételre nézve megállapított azt az előfeltételt illeti, hogy az uj felvételt kérelmező tagnak az előző időkből származó összes hátralékait előzetesen le kell fizetnie, az itt szóban forgó esetekben ily előfeltételt megállapítani már csak azért sem szükséges, mert ezekben az esetekben az uj felvétel más különleges és sokkal szigorúbb előfeltételekhez van kötve, nevezetesen az állampolgárság elvesztése okából bekövetkezett törlés esetében az állampolgárság visszaszerzéséhez, az ügyvédségtől történt elmozdítás és a hivatalvesztés miatt történt törlés eseteiben pedig azokhoz a feltételekhez, a melyeket az 1880: XXXVII. t.-cz. 28. §-a megállapít. Ezekben az esetekben továbbá az a lehetőség, hogy a tag a törlést az intézeti kötelezettségek kijátszására használja fel, tekintettel a törlés okainak természetére, nem forog fenn, s ennélfogva ily kijátszások megelőzéséről úgy mint a lemondás esetében, gondoskodni nem szükséges. Arról az esetről, midőn az intézeti tag egyik kamara területéről más kamara területére költözik át, s ebből az okból töröltetik előbbi kamarájának ügyvédi lajstromából, a javaslat 24. §-a rendelkezik. A 7. és 8. §-nak az intézeti járulékokra vonatkozó rendelkezéseit a javaslat 29. §.-a kiterjeszti az évi kamarai tagilletményekre is (v. ö. a 29. §. indokolásával). A 9. §-hoe. A 9—12. §-ok az intézet szerveit állapítják meg. A 9. §. azjntézet közgyűléséről rendelkezik. A közgyűlés az intézetnek akaratelhatározásra hivatott legfelsőbb szerve. A javaslat köteiezőleg megszabja, hogy minden évben legalább egyszer közgyűlést kell tartani. Az intézet tagjainak az egész ügyvédi kart felölelő nagy számára s arra a körülményre tekintettel, hogy a tagok az egész ország területén szétosztva laknak, a közgyűlést helyesen nem lehet más egyesületek közgyűléséhez hasonlóan, az összes tagokból megalakítani, hanem a tagok befolyását az intézet ügyeinek intézésére a képviseleti eiv alkalmazásával lehet csak czélszerüen biztosítani. A javaslat tehát ezen az alapon szervezi az intézet közgyűlését, csakis az intézet tisztviselőire nézve tévén kivételt, a mennyiben ezeknek már állásuknál fogva megadja a közgyűlési tagságot, a mi a tisztviselői kar működésének természetével s a közgyűlési ügyek czélszerű vezetésének és intézésének szempontjával kellően igazolva van. A közgyűlés többi tagjait a javaslat szerint az ügyvédi kamarák közgyűlései három évre választják. Lehetőséget kivan nyújtani a javaslat arra, hogy az intézet ügyeinek intézésére az összes kamarai tagok legalább közvetve befolyást gyakorolhassanak, ezért szükséges, hogy az intézeti közgyűlés tagjai megválaszt tásának különben is eléggé fontos ügye az ügyvédi kamarák közgyűlésének hatáskörébe -utaltassák. A három évre szóló választás mellett az a szempont volt döntő, hogy az intézet ügyeinek vezetésében bizonyos állandóságra van szükség, a ez csak ugy érhető el, ha a közgyűlési tagok megbízása huzamosabb időre szól, a nélkül azonban, hogy ez a többi tagok befolyásának érvényesülését túl*