Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

792. szám. 59 tagokra nézve nem közvetlenül az intézet irányában, az intézettel szemben állapítja.meg, hanem már a szövegezésben kifejezésre juttatja azt, hogy a járulék fizetése az intézet javára történik ugyan, de nem az intézet kezéhez. Az évi járulékok nagyságát az alapszabályok lesznek hivatva megállapítani. Erre nézve kétségtelenül a mathematikai számításoknak kell irányadóul szolgálni; mert a járulékok nagyságától függ az intézet által nyújtandó ellátási összegek mérléke. Nehogy azonban a tagok az általánosan kötelező és állandó évi járulékokkal esetleg túlságos mérvben igénybe vétessenek az intézet czéljaira, szükséges, hogy az évi járulék legkisebb és legmagasabb összegét maga a törvény szabja meg. A javaslat az évi járulék legkisebb összegét hatvan koronában, legmagasabb összegét százhúsz koronában állapítja meg. Ez a határ elegendőnek mutatkozik arra, hogy ezen belül oly összeg vétessék alapul, a mely annyiraamennyire megfelelő nagyságú ellátási összeg nyújtását lehetővé teszi a tagok túlságos megterhelése nélkül. A javaslat szerint az évi járulékok fizetése minden tagra nézve feltétlenül kötelező. És pedig úgy, hogy ezt a kötelezettséget egyszersmindenkorra szóló tőkebefizetéssel vagy más módon megváltani nem lehet (v. ö. a 21. §. utolsó bekezdését). Tekintettel azonban arra, hogy egyes tagok esetleg kedvezőtlen vagyoni viszonyaik miatt nem lesznek képesek a járulékokat fizetni, a javaslat 6. §-a módot nyújt arra, hogy helyeltük ezt az ügyvédi kamara egyeteme fizesse meg. Ami az ügyvédi gyakorlattól való felfüggesztés esetét illeti, tekintettel arra, hogy a felfüggesztéssel nem szűnik meg a kamarai és intézeti tagság, az évi járulékokat önként érthetőleg a felfüggesztés alatt is szabály szerint fizetni kell; ha azonban a felfüggesztés munkaképtelenség okából történt és a felfüggesztett intézeti tag ellátási igényére nézve megkívánt tiz évi várakozási idő (14. §.) eltelt s ezzel az intézet ellátási kötelezettsége már beállott, a járulékok további fizetése, tekintettel a 19. §. első bekezdésének rendelkezésére, nem lesz követelhető. A felfüggesztés következményeit egyébiránt az alapszabályok fogják tüzetesen szabályozni. A 4. frhae. A javaslat az intézeti járulékok beszedését az ügyvédi kamarákra bizza és pedig úgy, hogy mindegyik ügyvédi kamara saját tagjaitól minden naptári év végéig szedje be az intézeti járulékokat s a beszedett évi járulékokat minden naptári év végéig az intézet székhelyén szolgáltassa be az intézetnek. Az évi intézeti járulékok beszedésének ilyen szabályozása, a mint már az általános indokolásban is ki volt emelve, egyfelől gyakorlati okokból czélszerű, mert az intézetet a nélkül, hogy a kamarákra jelentékenyebb munkaterhét hárítana, oly tehertől menti fel, melynek az központi szervezeténél fogva csak aránytalanul nagyobb áldozatok árán felelhetne meg; másfelől a javaslat szerint a kamarát illetvén meg az a jog, hogy a fizetni nem tudó tagjait az intézeti járulékok fizetése alól felmentheti, helyesen e járulékok beszedése iránt is neki kell rendelkeznie. Azt a kérdést, hogy a járulékot mikor kell fizetni, mikor válik az esedékessé, a javaslat közelebbről nem szabályozza, hanem ezt az alapszabályokra bizza. A javaslat csak annyit kivan meg, hogy az egy évre eső járulékokat a kamarák legalább is az illető évnek végéig beszolgáltassák. Fizetési helyül a kamarákra nézve a javaslat az intézet székhelyét állapítja meg, mert addig, mig az intézet a járulékokat tényleg meg nem kapta, a kamarát a beszolgáltatásra nézve fennálló felelőssége alól felmenteni nem lehet. A kamarának ez a kötelessége nemcsak a közvetítésben áll. 3*