Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-820. Sziklai Ottó inditványa, illetőleg törvényjavaslata a pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasut engedélyezéséről
458 .820. szám. gatója, — hogy a villamos vonalat 71 kilométernek véve, abból m. e. 50 kilométer lesz a szabad pálya, 21 kilométer közút mentén és községeken át halad. A legnagyobb sebesség a szabad pályán 60 kilométer lehet, ez az indítás és fékutak számbavételével átlagos 50 kilométerre redukálható; ennek befutására tehát 60 perez kell. A községeken az átlagos sebesség legfeljebb 15 kilométer lehet, a 21 km. befutására tehát 84 perez kell, tiz állomás átlag 3 perczczel ujabb 30 peres, tiz megállóhely egy perczczel, ez tiz perez összesen 184 perez. Ezzel a több mint 8 órai idővel szemben a tervezők azt remélik, hogy az összes menetidőt 2 és V 2 órára le lehet szorítani; ezt csak ugy lehet elérni, ha a tartózkodási időt még inkább megrövidítik és a községekbe*! gyorsabban halad. Még igy is 2 és 1 /% óra áll szemben a gőzmozdonyú gyorsvonat 68 perczével. ••'.... Ezt szakértő mondja! Ugyanígy nyilatkozik.másik szakértő, Cserháti Jenő m. k. műegyetemi tanár a »Budapesti Hirlap« 1906. évi október 20-iki számában. Azt mondja, hogy a két végpont közötti ut megtevésére legalább két óra kell. / Igaz, hogy a villamos vasút Pozsonyban a város belső részén (bár a Duna partján) indul és Wienben szintén a város belső részén áll meg, illetőleg onnan indul; de ezzel nem lehet sokat bizonyítani. Ugyanis csak annak van az közel. a ki ott lakik, a város más részén lakónak meg a gőzmozdonyú vasút van közelebb. Pozsonynak épen az a része fejlődik (mert csak arra van hely), a mely a gőzmozdonyú vasúthoz van közelebb. Wienben is kocsira vagy villamosra kell átszállania, a. ki a város más részébe akar menni és nem az érkezés helyén maradnia. Wienben az opera, a burgszinház, a muzeumok majdnem oly messze vannak a villamos megállóhelytől, mint a gőzmozdonyú vasúttól. Innen is, onnan is a villamoson kell odamennie. A Pozsonyba rándulok a hegyeket keresik, azok pedig a város másik szélén vannak, a gőzmozdonyú vasút mellett, nem pedig a tervezett villamos közelében. „....• A villamoson utazás kellemetlenebb is, mint a másikon, mert a minduntalan megállás a sok ki- és beszállás nem csábító a bennülőre. Nem is olcsóbb a villamos utazás, mert az olcsó hely 2 korona lesz, a gőzmozdonyú vasúton a személyvonat Ill-ik helye 1 korona 80 fillér. Megjegyzendő, hogy épen az a közönség, a mely talán mégis egész Wienig használná a villamost, az az indulás helyétől távol lakik. Attól épen nem lehet tartani, hogy a villamoson járjanak Pozsonyból Wienbe színházba. Először már csak azért sem, mert a villamos éjjel nem jár Wienből Pozsonyba, mert az a vállalatnak sok költségébe kerül, a mit az a kevés utas nem fedezne; másodszor pedig a kevesebb vagyonú embereknek drága lenne a villamos oda-vissza 4 korona, színházi jegy 3—5 korona és a vacsora; ez összesein 10—12 korona. Ezt szerény viszonyok közt lévő nem teheti; a vagyonos pedig, ugy mint most, a jövőre is a gőzmozdonyú vasutat használja; színház után kényelmes kocsiban hazajöhet. Igen kevés lesz olyan, aki jövőre is nem a marcheggi vonalon járjon; aki eddig szokott azon járni. Ha valami kevéssel több apróságot vásárolnának a pozsonyiak Wienben, azt ellensúlyozza az a haszon, a mit a Pozsonyba jövő osztrákok ide hoznak, mert nemcsak a bécsiek, hanem és még inkább a közelebb eső községbéliek és a Bruck vidékiek és az ott táborozó tisztek járnak majd ide számosan. Téves az a nézet, hogy csak a pozsonyiak vásárolnak Wienben, mert az osztrákok is hordatnak és pedig sok árút, iparezikket Pozsonyból. A pozsonyi ipar, különösen a sok gyár, annyit termel, hogy azt Pozsony és a magyar gyártmányt lenéző többi magyar közönség nem fogyasztja el, az legnagyobb részt nyugatra kerül,