Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-791. Törvényjavaslat a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., 1840:VII., XXX., XXXI. és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről
32 791. szám. rendezési, sem polgári peres eljárás utján helye nincsen, azok részére sem, a kik azt az érdemleges tárgyalás során jogszerűen kérelmezhették volna. A földmívelósügyi minister indokolt esetekben megengedheti, hogy a közösben maradó erdők oly részletei, a melyek fekvésüknél ós talajuk minőségénél fogva állandó legeltetésre alkalmasak és a közös birtokosok legelőszüksógletének kielégítésére szükségesek, a közösen maradó legelőhöz vagy havashoz (havasi legelőhöz) és viszont a közösben maradó legelő vagy havas (havasi legelő) oly részletei, a melyek a talaj termőerejének veszélyeztetése nélkül legeltetésre tovább nem használhatók, a közösben maradó erdőhöz csatoltassanak. A faállományért befolyó pénz ilyen esetben első sorban a legelővé való átalakítással ós a közös legelő okszerű berendezésével és jókarban tartásával járó költségek fedezésére fordítandó. 2. §. ' ; Az 1894 : Xll. t.-cz. 12. §-a értelmében, az osztatlan közös tulajdont ké* pező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmivelésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta, ós e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányosítás vagy az úrbéri elkülönítés folyama alatti, vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871 : LIII. t.-cz. 42. §. második és harmadik bekezdésében megállapított előfeltételei is megmaradnak. A közlegelő a tagosítás során más alkalmas és megfelelő becsórtékű területtel kicserélhető, ha azt az elhelyezkedés, vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik, és ha ahhoz a földmivelésügyi minister beleegyezését adja. A kicseréléssel járó költségekkel a közlegelő érdekeltsége nem terhelhető, ós ha a cserébe kapott terület legelővé való átalakítása szükséges, az átalakítás költségei a tagositó érdekeltséget terhelik. Azokban a községekben, a melyekben az általános tagosítás kérelmezése idejében közlegelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégíti, a legelőt a tagositandó összterületekből kell kihasítani, illetve kiegészíteni. A kihasitás vagy kiegészítés szükségét, úgyszintén az összterületből e czólra kihasítandó terület nagyságát ós helyét gazdasági szakbizottságának javaslata alapján a földmivelésügyi minister állapítja meg. A tagosítás alá kerülő birtokokból a közlegelő ez óljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni, és az ekként történt levonás arányában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát, a melynek használata legelőszabályrendelettel lehetőleg akként rendezendő, hogy első sorban a kisbirtokosok igényei vétessenek figyelembe. A közlegelő megállapítható területe a tagosítás alá kerülő birtokok területének öt százalékát meg nem haladhatja, hacsak az érdekeltség magasabb százalékban egyhangúlag meg nem állapodott. 3. g. Az 1. §. szabályait kéli alkalmazni az ennek a törvénynek hatályba Íóp s tekor folyamatban levő arányositási és arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekben is.
