Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-790. Törvényjavaslat a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Paraguay köztársasággal Buenos-Airesben 1907. évi október hó 16. napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről

26 790 szám. Melléklet a 790. számú irományhoz. Indokolás a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt a Paraguay köztársasággal Buenos-Airesben 1907. évi október hó 16. nap­ján kötött államszerződés becikkelyezéséről szóló törvény­javaslathoz. A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatását nálunk Paraguay köztársa­sággal szemben eddigelé sem nemzetközi szerződés, sem másnemű nemzetközi megállapodás nem biztosította. Az 1896. évben a Paraguay köztársaság hajlandóságot mutatott arra, hogy Magyarországgal és Ausztriával kiadatási szerződést kössön* Ezt a kedvező alkalmat felhasználni czélszerűnek látszott, mert általában kívánatos, hogy külföldre menekült bűntetteseink kiadatása minél több állammal szerződésileg biztosítva legyen. Az akkori magyar királyi kormány hozzájárult tehát ahhoz, hogy a Paraguay köztársasággal kiadatási szerződés kötése czéljából tárgyalások indíttassanak meg, továbbá, hogy ezen tárgyalások alapjául az Uruguay köztársasággal 1887. évi június hó 25. napján kötött s az 1896 : XXX. törvényczikkbe iktatott ki­adatási államszerződés vétessék, úgyszintén hogy a jelen szerződés is három nyelven, nevezetesen magyar, német és spanyol eredeti szövegben köttessék meg. Mindjárt a tárgyalások kezdetén felmerült az a terv, hogy a jelen szerződés szövegébe ne vétessék fel oly rendelkezés, a mely az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés XVI. czikkében foglaltatik s a mely kimondja, hogy az egyezmény három szövegét, úgy mint a magyar, a német és a spanyol szö­veget egyenlően hitelesnek kell tekinteni és ha ezen három szöveg közt eltérés fordulna elő, vagy bármely hely értelmezésénél az egyik szövegnek a másik kettővel összehasonlítása által el nem oszlatható kétely támadna, a vádlott kiada­tására kedvezőbb értelmezés nyerjen alkalmazást. Ez a kikötés egyrészt fölös­leges, mert nem lehet kétség az iránt, hogy a három szöveget, minthogy mind­egyik eredeti, egyenlően hitelesnek kell tekinteni, másrészt czélszerűtlen is, mert értelmezési szabálya útjában állhat annak, hogy a kiadatás végett megkeresett állam a saját nyelvének megfelelő szövegből indulhasson ki. Kívánatosnak mutatkozott azonban a jelen kiadatási szerződésnek az uruguayi kiadatási szerződés mintája után készült tervezetén változtatásokat tenni oly czélból, hogy a három nyelvű szöveg egymással teljes összhangba hozassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom