Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-811. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országyüléshez a tátrafüredi helyi érdekű villamos vasutak engedélyezése tárgyában

194 81 í. szám. 811. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a tátrafüredi helyi érdekű villamos vasutak engedélyezése tárgyában Tisztelt Képviselőház! A cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút Poprádfelka állomása mellől kiindulólag Felka, Nagyszalók és Alsó-Tátrafüred érintésével Ó-Tátrafüredig vezetendő helyi érdekű villamos vasút és ennek kiegészitő részeként Ó-Tátrafüredről a Tarajkáig vezetendő villamos sikló-vasut építésére és üzletére vonatkozó engedélyokiratot az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkek 1. §§-ai és Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1907. évi deczember hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a m. kir. ministerium nevében a Villamos Vállalatok Részvénytársaságának, mint engedélyesnek, a másolatban tisztelettel idezárt szövegben — kiadtam. A tisztelettel csatolt vázlatrajzban feltüntetett ezen helyi érdekű vasutak, a melyek egy Poprádfelkátóí Tátrafüredig vezetendő 13*6 km. hosszú keskenyvágányú villamos vasutból és egy Ó-Tátrafüredről Tarajkáig vezetendő 2-1 km. hosszú villamos sikló-vasutból fognak állani, 1"0 méter nyomtávval terveztetnek és rendeltetésük az leend, hogy az utazó közönség részére a Magas-Tátrát könnyű szerrel, lehetőleg kényelmesen és olcsón megközelíthetővé tegyék és ez által az idegenforgalmat is előmozdítsák. A Magas-Tátrának könnyű és kényelmes megközelitésére ugyanis az érdekeltség már egy évtizedet is meghaladó idő óta állandóan törekedett. E részben azonban siker eddigelé csakis azt a törekvést koronázta, mely Tátra-Lomnicznak és a csorbái tónak a vasúti hálózattal való összeköttetését czélozta, holott a Magas-Tátra vasúti forgalmának gyökeres megoldásaként csakis egy olyan vasútvonal jelentkezik, a mely Barlangligettől, esetleg Szepes-Bélától kiindulva, az összes tátrai fürdőtelepeket egészen Csorbáig magán a Tátra lejtőjén kötné össze. Egy ilyen vasúti összeköttetés azonban, a tetemes építési költségekre való tekintettel, a magánvállalkozás utján kivihetetlen, az állam jelenlegi pénzügyi ereje, különösen pedig az egyéb vasúti beruházási czélokra tör-