Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 119 dása arányában megalakuló magyarországi ármentesitő társulatok érdekében építendő töltéseknek az általános tervben, a balparti Morva töltésekre megállapított töltésvonal mögé történő belebbezése helyenkint szükségesnek mutatkoznék, ezen belebbezések az előbb emiitett közös építési bizottság javaslatai alapján közös megegyezéssel létesíthetők legyenek. A hullámtérben létező mindazon tereppontok, a melyek az átlagos partmagasságokat meghaladják és a nagy vizek lefolyását kedvezőtlenül befolyásolhatják, a szükséghez képest lehordassanak; az ebből felmerülő költségek nem fognak közösen viseltetni, hanem ezen munkálatok, mint a töltések építésével kapcsolatos munkák, a töltési építő érdekeltség terhére esnek. A leendő hullámtérben létező régi töltések a végleges töltések kiépítése idején eltávolitandók lesznek. III. A neudorf—kopcsányi, landshut—bróczkói, drösing—nagylévárdi és a marcheggi átjárókhoz — kompokhoz — a lejáró utak közös költségen létesíttetnek. A Morva folyón és hullámtéren átvezető gödingi közúti hid, a göding—holicsi helyi érdekű vasút hidja, továbbá a hohenaui, a dürnkruti és angerni közúti hidak az elfogadott terveknek megfelelőleg kőpillérekkel és vasfelszerkezettel közös költségen építendők, azzal a hozzáadással, hogy a Morva folyó hajózásának nagyobb arányú fejlődését szem előtt tartva, a hídszerkezetek legalsó éle magasságának megállapítása a hajózásnál még figyelembe jöhető vízállás felett, a kivitel előtt, ujabb elbírálás és közös elhatározás tárgyát képezze és hogy ezen megállapodásból folyólag a hidpillérek, hidfők és kétparti feljárók körül esetleg felmerülő többköltség hasonlóan a közösen viselendő költségekbe bevonandó lesz. A gödingi közúti hidnak, valamint a hohenau—szentjánosi úton levő és felerészben Hohenlohe és másik felerészben Lichtenstein herczegek tulajdonát képező hidnak, továbbá a dürnkrut—gajári úton levő és Pálffy herczeg tulajdonát képező hidnak, végül az angern—magyarfalvai s fele-fele részben dr. Neuwirth és Pálffy herczeg tulajdonát képező hidnak építése előtt, miután e hidakon — vámszedési jog áll fenn — rendezendő és eldöntendő az a kérdés, vájjon a vámszedési jog a hidak építésével megváltassék-e, a mely esetben az ebből eredő költség a költségvetésbe pótlólag beállítandó lesz, — vagy érintetlenül hagyatván a vámszedési jog, a vámszedési jogosultak esetleges hozzájárulásával közös költségen épített hidak további kezelésre és fentartásra a vámszedési jog tulajdonosainak átadandók lesznek-e? valamint a további fentartás kötelezettségének tisztázása a kérdéses hidak építését megelőző külön bizottsági eljárásnak tartassák fenn és hogy a hidak kivitelének közös költségei ennek megfelelőleg helyes • bitendők lesznek. A hidakra vonatkozó ezen egyértelmű előzetes megállapítások azzal a fentartással jöttek létre, miszerint az ezirányú megállapodások közös jóváhagyást igényelnek. A hidakra vonatkozó összes kérdéseknek a jelzett szempontokból való tárgyalása és a külön bizottsági eljárás czéljaira alkalmas módon való előkészítése a közös Morvaszabályozási bizottságnak tartatott fenn. IV. Miután Magyarország és Ausztria, illetőleg Alsó-Ausztria és Morvaország közt a Morva képezi a határt a Morva mederirányára és az országos határra, a működő bizottságok azt a javaslatot tették, hogy a két állam határa a Morva folyó középvonalában állapittassék meg. A bizottságok ezen javaslata a közösen végrehajtandó szabályozástól elválasztatott és a m. kir. belügyminister és a cs. kir. belügyminister úr végleges elhatározásának tartatott fenn. A szabályozás és a határrendezés kérdésének egymástól való ezen elválasztása mellett azonban a cs. kir. belügyministerrel megállapodás jött létre, hogy a munka