Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

i 12 793. szám. szakaszon a jövendőbeli szabályozásnak főfeladalát fogja képezni a további eh szélesedés megakadályozása, mert annak mederelfajulás lenne a következménye. A meredek partok hossza a Tisza jobb- és balpartján megközelítőleg 218 km., a szakadó partoké pedig 276 km.; a kettő összesen tehát 494 km. Ebből a bökény—sajótoroki szakaszra 190 km. esik. Ha mindezekhez hozzászámittatik még, hogy a Tisza helyszínrajzában nagyobb változások, az átvágásoktól eltekintve, csak Bökénytöl Tokajig állottak elő, a mennyiben csak e szakaszon mulatható ki, hogy 1830-tól a mai napig a kanyarok mozgása olyképen változott, hogy ma domború part van ott, hol azelőtt homorú volt és megfordítva, akkor rövid vonásokban vázolva lettek a Tisza folyó TiszaUjlak—Titcl közti szakaszának vízjárásában beállott főbb változások. A már eddig létesített és a jövőben végrehajtandó mederrendezésekkel elért és várható eredmények biztosítása érdekéből a közelebbi jövő egyik fontos feladatát képezi a lehetőség szerint elérni azt, hogy a hordaléknak az alsóbb, illetőleg már szabályozott szakaszokra való jutása korlátoztassék. Ez azonban csak az esetben biztosiiható, ha a Tisza vízgyűjtőiben a vízmosások meggátlásán kivül a Tisza lelsőbb szakaszain levő és jelentékeny hordalékképzésre okot szolgáltató mederelfajulások megszüntettetnek. A Tiszának a tiszaujlaki hídtól a tekeházai hidig terjedő 30 km. hosszú szakasza minősül ilyenként. E szakasz, hol a meder több ágra van oszolva és elzálonyosodva, a teljes elfajulás képét mutatja és azt minden nagyobb árvíz lefolyása a medernek jelentékeny mérvű elváltozását, egészen uj medreknek lélesülését, sok esetben pedig egyes községek belsőségének megtámadását idézi elő. A Tisza jelzett szakaszának megfelelő szabályozása tehát a Tisza szabályozásához fűzött országos érdekek megóvása szempontjából indokolt; de ezenkívül a jelzett mederrendezést szükségessé teszi egy nagy vidék vizbajainak megszüntetése és annak elérhetése is, hogy a tekeházai híd mellett levő »Fekete hegy« nevű kincstári kőbánya termékei olcsó viteldíj mellett legyenek elszállíthatok. A megoldásra váró nagyszámú feladatok kielégítésére a legközelebbi jövőben, a Tisza folyó szabályozásának folytatásaként a következő munkálatok várnak teljesítésre: 1. Az átvágások felső torkolatánál a vizmegosztás megszüntetése czéljából azoknak oly módon való elzárása, hogy a kis-, közép- és nagy vizek egy mederben jussanak lefolyásra. 2. A mennyiben a hullámtéren a közép- és nagy vizek lefolyása egymást keresztezné, oly munkálatok létesítése, hogy ezen állapot megszüntettessék. 3. A túlszéles szakaszoknak, vagy a hajózást nehezítő gázlóknak rendezése. 4. A mederelfajulást okozható partszakadásőknak megkötése és lehető megelőzése, valamint a meglevő müveknek a biztosítása. 5. Szegeden egy téli kikötőnek és esetleg a mennyiben a hajózási forgalom feU lendülése szükségessé tenné, egy másiknak arra alkalmas szakaszon létesítése, és végül 6. a tiszaujlak — tekeházai hidak közti elfajult szakasz szabályozása. E munkálatokra az elkészült tervek szerint 20,360.000 koronára van szükség. Az említett munkálatok végrehajtásával, a mennyiben előre nem látható események be nem következnek, a Tisza folyó medre előreláthatólag oly állapotba fog jutni, hogy a Tiszaszabályozás nagy munkája nagyban és egészben befejezettnek lesz tekinthető és így a későbbi feladatnak és tevékenységnek már csak arra kell irányulnia, hogy a végrehajtott munkálatok fentartassanak és ezen kivül a természeti erők örökös mozgásából szükségképen származó, de mindég csekélyebbé váló helyi bajok orvosollassanak.