Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 99 pitják az évi költségvetésekben a »Vizi beruházások« 1. rovatának 1. és 2. a|ro­vatába erre vonatkozólag felvett tételek. Egyébként az 1906. és 1897. évi költ­ségvetési indokolásokban kifejezést is nyert, hogy a törvény értelmében rendel­kezésre bocsátott évi adomány nem csupán új munkálatok végrehajtására, hanem egyúttal a már foganatosított munkálatoknak időközi fentartására is fölhaszná­landó lesz, mert különben a fentartási összegeknek évről-évre emelkedniök kel­lene, a mi pedig a törvény meghozatalával mellőzendőnek czéloztatott, továbbá hogy a kérdéses évi adományból, a szoros értelemben vett munkálatokon kivül, az összes munkálatokra fordított felügyeleti (utazási) és felvételi költségek is fedezendök, mert különben ezen összegekről külön kellene gondoskodni, a mi az állami pénzügyek állandóságában a kérdéses törvénynyel elérni óhajtott czélt koczkáztatná, végül hogy a felügyeleti és felvételi költségekben természetszerűleg benfoglaltatnak a műszaki személyzetre vonatkozó kiadások is. A felvételekre és felügyeletre vonatkozó költséget tehát az illető beruházási munkálatok költségeihez hozzá kellett volna adni. Miután azonban azoknak az egyes folyókra és munkálatokra való helyes elosztása rendkívüli nehézségeket okozott volna és csakis azon az alapon lett volna kiszámítható, hogy az éven­kint e czímeken felmerült költségek a beépített összegek arányában osztassanak fel: azért ez mellőztetett és felvételi és felügyeleti költségek együttesen tartatnak nyilván. Kitettek pedig ezek, illetve ki fognak tenni mintegy 5,400.000 K-t. A felügyeleti költségeknek tekintélyes részét a felvételi költségek teszik ki, melyektől azonban szorosan annál kevésbbé választhatók el, mert takarékossági okokból a felvételek nagy része oly módon lett végrehajtva, hogy a felügyelő személyzet a munka menetében természetszerűleg előálló kisebb-nagyobb szüne­teket arra használta fel, hogy a jövő évi munkaprogrammhoz szükséges felvéte­leket is elvégezze. Ettől eltekintve azonban, egyes folyókon egészen uj rendszeres felvételeket kellett végezni. Folyóink közül ugyanis csak a Tiszán, a Bodrogon és a Kőrösökön voltak az 1895. XLVIII. t.-cz. előtt olyan felvételek, melyekre az érintett törvényczikkel engedélyezett munkálatokat alapítani lehetett. Ellenben a Dunának Dévénytől Ómoldováig terjedő szakaszára egészen uj felvételéket kellett végezni, melyek teljesen csak az 1907. évben lesznek befe­jezve. Ugyanis a Dunán az egész folyóra kiterjedő felvételek a múlt század első felében készülvén, azok, bármily nagyszabásúak voltak is akkor, a mai követel­ményeknek sok tekintetben többé már nem feleltek meg, és azonkívül a víz folyásában időközben beállott jelentékeny változásoknak az ismeretére is szük­ség volt, hogy megfelelő részletes tervek legyenek kidolgozhatók, végül a fel­vételek alappontjait a helyszínén is állandó jelekkel, kövekkel kellett meg­jelölni. Ugyanilyen nagyszabású felvételeket kellett végezni a Morvára, a Vágra és a Marosra nézve is. A felvételek közé számitandók ama nagyszabású dunavölgyi és tiszavölgyi térképek is, melyek 1 : 125.000 és 1 : 400.000 nagyságban, tehát négy kiadás­ban jelentek meg és a »Tisza hajdan és most« czimű monográfiának immár megjelent és nyomás alatt álló kötetei, nemkülönben egyéb idevágó nyom tatványok. Az 1894. évi III. és 1895. évi XLVIII. t.-czikkel engedélyezett hitelekből az egyes folyóknál felhasznált, illetve felhasználandó összegeknek a fentebbiekben foglalt kimutatásából kitűnik, hogy a költségekben az előirányzathoz képest jelen­tékeny eltérések mutatkoznak. 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom