Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-CXII. Törvényjavaslat a budapest-tiszai helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

4*64 CXII. szám. nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez. Engedélyes társaság a vasútvonal irányát — az állomásokat és kilométer­szelvényeket az 1 : 75000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett — oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értel­mében külön engedélykérésre nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságok, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészítésükre kitűzött határidőre elkészíthetők és hasz­nálhatók legyenek. Uj építkezések és meglévő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr-és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalma­zandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirda­igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes társaság az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités, vagy bővítés egy és ugyanazon pálya­udvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő és villamos-berendezések építésével egyidejűleg a vasúti fémszerkezetekre állami távirda-, vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasúti vezetékek közös fémszerkezeteken haladó vonal hossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles meg­téríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések — az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt — csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak terü­letére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. Mihelyt a polgári, vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon annyira növekedet', hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése — a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megítélése szerint — kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségére mindazon berendezéseket eszközölni, és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szük­ségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követelletni fognak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom