Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-CXII. Törvényjavaslat a budapest-tiszai helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

CXIJ. szám. 459 berendezési feltételek értelmében — már kíépiíve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállított építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, épp ugy, mint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő. Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emiitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módosításokat és kiegészítéseket foganatosítani. r 4. §. ; '., •&&• | A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak építése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLT. törvényczikk szerinti kisajátítási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik. A m. kir. államvasutak Lőrinczi átrakodó és Kecskemét állomásaihoz való csatlakozás, úgyszintén ezen állomások és a csatlakozó vonalrészek, valamint a m. kir. államvasutak kecskémét—kecskemét-alsópályaudvari szakaszának közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasúthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezrekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. • '''' _ % 6. §. •-'••-'. '., ''> ""' • ' "'.: • ••. *' ' Az egyesitett vasútvonalak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 6,472.000 korona, azaz hatmilliónégyszázhetvenkettőezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 750.200 koronát, tartalékalap képzésére, illetve kiegészítésére pedig 265.000 koronát fordított. A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó összeg ezentúl is csak a kereskedelemügyi 5 8*