Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-757. Bánffy Dezső báró elleninditványa a tárgyalás alatt álló Nagy Emil-féle házszabálymódositási inditvány-nyal szemben

182 757. szám. 228. §. (225.) A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy inditvány több részből áll, részeire osztható. 229. §. (226.) A tanácskozás tárgyának érdemére vonatkozó kérdés feltevése felett külön tanácskozásnak van helye s legfeljebb két szónok meghallgatása után a Ház egyszerű szavazással dönt. 230. §. (227.) A szavazás megkezdése előtt az inditványok és módositványok újra felolvasását a Ház bármelyik tagjának kivánatára a Ház vita nélkül, egyszerű szavazással elrendelheti. 231. §. (228.) Határozat hozatalához 100 tag jelenléte szükséges A Ház feltett kérdés felett rendszerint egyszerű szavazással dönt. Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. Ha az elnök szükségesnek találja vagy 30 tag kivánja, a jegyzők a szavazókat fejenként összeszámlálják. 232. §. (228.) Minden oly esetben, a melyben a házszabályok egyszerű szavazást kötelezőleg el nem rendeli, 50 jelenlevő tagnak a szavazás megkezdésóig (228. §.) Írásban beadott kívánságára névszerinti felhivás mellett történik meg a szavazás. A névszerinti szavazás 60 jelenlevő tagnak írásban beadott kivánatára másnapra halasztandó. Az egyszerű szavazás másnapra nem halasztható. 233. §. (230.) Névszerinti szavazásnál a kérdés felvetése után 5 percznyi szünet engedtetvén, ezen időköz eltelte után kezdetik meg, ós akkor a jelenlevők igennel vagy nemmel szavazni kötelesek, 234. §. (231.) Minden névszerinti szavazás elrendelése után, az elnök kihúzza azon név* betűt, melynél a névszerinti szavazás kezdődik. .