Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-704. Törvényjavaslat a vándorczigányok felett való kivételes biráskodásról

8 704. szám. 3. §. Miuán a vándorczigányok illetősége, de sőt honossága is a legtöbb esetben meg nem határozható, az eljárás egyszerűsítése végett, ki kellett mondani, hogy a jelen törvény hatálya mindazokra a büntetendő cselekményekre vonatkozik, a melyek a magyar állam egész területén kö vettetnek el. A magyarállam területéből Horvát- ós Szlavonországok kiveendők voltak, mivel az állam ezen részei az igazságügy tekintetében autonómiával bimak. 4. §. Ennek a §-nak indokolását már a fenti 1. §-nál előadtam. 5. §• Miután a bűntetteknek és vétségeknek csak bizonyos nemeit kivánja ez a törvény kivételes biróság ós biráskodás hatáskörébe utalni, részletesen fel kellett sorolni mindazokat a bűntetteket és vétségeket, a melyek ilyenekül tekintendők. A felsorolás legegyszerűbben az 1878 : V. t.-cz. vonatkozó §§-ainak meghatározott megjelölésével történhetett. A jelen szakaszban azokat a büntetendő cselekményeket kellett besorozni, a melyek leginkább szoktak éppen a vándorczigányok által elkövettetni. Ezek az élet és vagyon elleni deliktumok általában. De miután ezeknek a deliktumoknak az elkövetésénél vagy pedig attól függetlenül is oly bűntettek és vétségek követhetők el, a melyeket rendszerint a fentebb megjelölt bűntettek ós vétségek elkövetése szokott követni, az eljárás egyszerűsitése és egyöntetűvé tótele szempontjából ezeket a büntetendő cselekményeket is ennek a kivételes törvénynek a hatálya alá kellett vonni. Ilyenek nevezetesen a hatóság és hatósági közegek elleni erőszak, a magánosok elleni erőszak és a személyes szabadság megsértése magán személyek által. 6. §. Épen annál az oknál fogva, most a kivételes biráskodás hatáskörébe utalt bűntettek és vétségek köre az előző szakasz szerint kibővült, a büntetésnek többféle nemét ós mértékét kellett megállapitani. A büntetések nemének és mértékének megállapitásánál a jelen szakasz rendelkezéseinek megfelelő szigorral kellett eljárni, mert csak ugy lesz elérhető az a czól, hogy a büntetés ne csak megtoroljon, hanem el is rettentsen, a mi nélkül pedig a jelen javaslattal létesitett kivételes biráskodás czéltalan. A mint már a »Bevezetós«-ben kiemeltem, ezen a szigoron nagyban enyhit a javaslat 19. §-a. A gyilkosságot, a szándékos emberölésnek az 1878: V. t.-cz. 280. és 281. §§-aiban felsorolt eseteit halállal kellett büntetni, nemkülönben a rablógyilkosságot ós a gyujtogatásnak az 1878: V. t.-cz. 424. §-ában megjelölt eseteit azért, hogy ezek a legkegyetlenebb bűntettek a legszigorúbb megtorlásban részesüljenek és ezáltal elrettentő hatással legyenek.