Képviselőházi irományok, 1906. XXI. kötet • 695-703., XCVIII-CVII. sz.

Irományszámok - 1906-XCVIII. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1905. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

150 XCVIII. szám. a melyek a belföldi vállalatok hasonnemü üzleteinek folytatására nézve érvényesek. A szerződő felek közt a részvénytársaságok, biztosító társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása és ezek üzletének folytatása iránt létesült külön megállapodások ezen szerződés tartama alatt változatlanul hatályban maradnak. XX. Czikk. Az egyik államból származó állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak a másik államban általában elvileg nem fognak másképen kezeltetni, mint a saját állambeli hasonló szállitmányok. Ehhez képest olyan szállítmányok, melyek vészmentes vidékekről származnak és a rendeltetési helyen egészségesen érkeznek meg, a másik államban szabad forgalomba juthatnak. Ha valamely beérkezett szállítmányban ragadós állatbetegség jelenléte állapíttatnék meg, az ilyen szállítmány visszaküldhető; ilyen betegség behurczolása vagy annak különösen valamely határmenti kerületben való fennállása esetén a betegség ü'ánt fogékony állatfaj bevitele korlátozható vagy tilalmazható. Ezek az intézkedések a két kormány által ezen szerződés tartamára egyetértőleg megállapított végrehajtási módozatok értelmében foganatositandók és ezeket az intézkedéseket, a mennyiben nem a fertőzött szállitmányok visszaküldéséről vagy a határmenti kerületeket illetőleg első sorban az ottani hatóságok hatáskörébe utalt intézkedésekről van szó, az illetékes szakministerek fogják elrendelni. XXI. Czikk. A bortermelés s a borforgalom védelme erdekében a következő megegyezés jött létre: 1. A magyar szent korona országaiban legkésőbb a jelen szerződés életbelépésétől számított egy év leforgása alatt uj bortörvény alkotandó, a mely a természetes bor védelme, bort tartalmazó és borhoz hasonló italok készítésének korlátozása, valamint a bor s az előbb jelzett egyéb italok forgalma tekintetében legalább oly szigorú rendelkezéseket tartalmazzon, mint az 1907. évi április 12-iki osztrák törvény, (R. G. Bl. 210. sz.). 2. A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban a jelen szerződés tartama alatt nem fog olyan uj törvény alkottatni, a mely a bor, a must és a borczefre forgalma tekintetében kevésbbé szigorú rendelkezéseket tartalmazna, mint az 1907. évi április 12-iki törvény, (R. G. Bl. 210. sz.). A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban a borforgalom terén oly jelzések használatára nézve, a melyek a tokaji borvidékről való származásra utalnak, a következő rendelkezések lesznek érvényesek • a) hamis jelzésnek tekintendő az 1896. évi január hó 16-iki élelmiszertörvény (R. G. Bl. 1897. évi 89. sz.) 11. és 12. §-ai értelmében, ha bor, a mely nem a tokaji borvidékről származik, tokaji bor, tokaji aszú, hegyaljai, máslás, szamorodni, vagy bármi más a tokaji borvidékről való származásra utaló jelzéssel jelöltetik meg. b) ugyanez áll az a) pontban említett jel-, zések valamelyikének használatára édes (csemege-) boroknál, a melyek mazsolaszőlő vagy aprószőlő felhasználásával állíttattak elő. c) A tokaji borvidékhez tartoznak: a) Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász (azelőtt Petrahó), Bodrogkeresztur, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Kisfalud, Kistoronya, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőllőske, Tállya, Tarczal, Tokaj ,Tolcsva,Vámosujfalu és Végardó községek határai; (2) Abauj - Torna vármegye területén : Abaujszántó község határa. A két kormány meg fogja tenni a földmivelés érdekében az alkalmas intézkedéseket arra nézve, hogy a két szerződő államban más, fontosabb mezőgazdasági termények s a mezőgazdasági termelés czéljaira szolgáló czikkek hamisításának megakadályozása tekintetében is lehetőleg azonos alapelvek érvényesüljenek. A magyar királyi kormány kötelezettséget vállal, hogy a törvényhozás elé mielőbb törvényjavaslatot fog terjeszteni a budapesti tőzsde üzleti forgalmának szabályozása tárgyában,