Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-628. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1908. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
628. szám. 51 statisztikai hivatalnak a korábbi évekre vonatkozó munkaterveiben tüzetesen ismertetve voltak, részint oly természetűek, hogy a statisztikai hivatalra nézve nem képeznek önálló adatgyűjtéseket és ezen okból, részint pedig, mint a 20. szám alatt emiitett árúforgalmi statisztikai adatgyűjtés, nem esvén az 1897 : XXXV. t.-cz. rendelkezéseinek hatálya alá, a munkatervben rendszeres ismertetésre nem szorulnak. Az előző évben művelt ipartársulati, ipari szövetkezeti, szak- ós olvasóköri és egyéb ipari szervezeti statisztika öt évenként ismétlődő felvétel lévén, 1908-ban nem szerepel a munkatervben; mint egyszer végrehajtott, időszaki felvétel elmaradt ezúttal az 1907-ben művelt malomipari statisztika is. A betegsególyző pénztárak statisztikájának művelése az 1907. óv folyamán felállitott állami munkásbiztositó hivatal munkakörébe utaltatott át, s ezért a statisztikai hivatal adatgyűjtései közül elmaradt; ugyanebből az okból elmaradt a hivatási balesetek statisztikájából a nagy- és kisipari balesetekre vonatkozó rész is, ugy, hogy ezentúl a központi statisztikai hivatal csak a 18. tételszám alatt fölemiitett mezőgazdasági és vasúti balesetek statisztikáját fogja művelni. Mint egészen uj adatgyűjtés, gazdagitja a munkatervet a gyárak ós ipartelepek munkáslétszámára ós munkásszükségletóre vonatkozó s a 16. tétel alatt emiitett felvétel, s némi módosítás van tervbe véve a 33. sz. alat'ti bűnügyi statisztikánál. Ezeknek az újításoknak ós módosításoknak ismertetése alább következik: A) A gyári munkáslétszámra és munkásszükségletre vonatkozó statisztika. Czélja annak, a hazai iparunk részéről mind sűrűbben hangoztatott panasznak megvizsgálása, hogy gyáraink munkáshiánynyal küzdenek, s nemcsak az üzem teljes kifejtésére, hanem gyakran a megrendelések ellátására is képtelenek a munkaerő hiánya miatt. Az adatgyűjtés a hazai gyárakhoz ós ipartelepekhez óvenkint 4-szer, úgymint január, április, július ós október hónapok első napján intézett kérdőívből áll, mely az illető ipartelepen a mondott napon alkalmazásban állott munkáslétszámot tudakolja (a munkások honossága szerinti részletezéseket is); kérdezi továbbá azt a munkásszükségletet, a mely a tényleg alkalmazottakon kivűl a folyó idényben kívánatos termeléshez még szükséges volna; végül azt a munkáslétszámot, a melyet az üzem teljes kifejtése esetén alkalmazni kellene. Külön kérdőpont keresi a felvilágosítást arra, hogy micsoda nehézségekbe ütközik az üzemnek munkásokkal való ellátása, s arra, hogy a hazai munkások mennyiben válnak be, s mi az oka az idegen honosságú munkaerők alkalmazásának. A felvételt azért kell az év négy különböző időpontjában megtartani, hogy a munkás kínálat hullámzásáról tiszta képet nyerjünk s lássuk azt a befolyást is, a melylyel a mezőgazdasági munkák birnak az iparnak munkással való ellátására. Az adatgyűjtés első sorban az iparfejlesztési politika czóljaira szolgál, s ezért eredményei a kereskedelemügyi ministerium iparfejlesztési osztályában fognak feldolgoztatni; a kérdőív szétküldését, begyűjtését, s a szükséges pótlásoknak az adatszolgáltatóktól való beszerzését azonban a m. kir. központi statisztikai hivatal fogja végezni. Az adatgyűjtés közvetlenül magánszemélyek bevallásán alapszik; a kérdőív mintája a mellékleten látható. B) Bűnügyi statisztika. A közigazgatási hatóságok elbirálása elé tartozó kihágásokra vonatkozó adatok gyűjtésére az 1902. évi munkatervben felvett kimutatási űrlap szolgál. E kimutatási űrlapnak az elitélteket a kihágások nemei szerint részletező Ill-ik részét némileg módosítani, illetőleg bővíteni kell, részint szocziálpolitikai tekintetekből, mert időközben munkás7*
