Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-679. 45-ik sorjegyzéke a képviselőház kérvényi bizottsága által tárgyalt kérvényeknek
294 679. szám. 679. szám. 45-ik sor jegyzéke a képviselőház kérvényi bizottsága által tárgyalt kérvényeknek. ! 1 Iktatói szám A kérvényező neve A kérvény tárgya A bizottság javaslata 1 8916 25 budapesti politikai napilap országgyűlési tudósítói. Kérelem az iránt, hogy a képviselőház állítsa viszsza velők szemben a házszabályoknak helyes értelmezését és gyakorlatát; továbbá, hogy a nyilvánosság jogának gyakorlásához a szükséges védelemben részesítse. Az 1848. évi IV. t.-cz. 10. §-ának és a Házszabályok 283. §-ának rendelkezése szerint a Ház ülései nyilvánosak levén, ezen üléseken jogában áll a közönségnek a számára fenntartott karzatokon megjelenni. A törvény a hírlapoknak 1 1907 25 budapesti politikai napilap országgyűlési tudósítói. Kérelem az iránt, hogy a képviselőház állítsa viszsza velők szemben a házszabályoknak helyes értelmezését és gyakorlatát; továbbá, hogy a nyilvánosság jogának gyakorlásához a szükséges védelemben részesítse. Az 1848. évi IV. t.-cz. 10. §-ának és a Házszabályok 283. §-ának rendelkezése szerint a Ház ülései nyilvánosak levén, ezen üléseken jogában áll a közönségnek a számára fenntartott karzatokon megjelenni. A törvény a hírlapoknak országgyűlési tudósítóiról különleges rendelkezéseket nem tartalmazván, a nyilvánosság kérdésében e tudósítókat is ugyanazon jog illeti meg, a milyen a többi hallgatóságot. A házszabályok 285. §-a a hirlap-tudósitók részére külön helyet rendel, miután a sajtónak nem csak joga, de hivatásos kötelessége is az 1848 : XVilI. t.-cz. 14. §-ának szem előtt tartásával »az országgyűlés . . nyilvános üléseit hív szellemben és igazán« közölni. Ezen hivatás könnyebb, zavartalanabb teljesithetése okából van a hírlapok országgyűlési tudósítói részére külön hely fentartva. A sajtó és a közönség megjelenési joga oly törvényes jog. a melytől a nyilvánosságban rejlő alkotmányjogi ellenőrzés, tehát a parlamentarizmus megsértése nélkül a képviselőház el nem tekinthet, — annyival kevésbbé, mert hiszen a nyilvánosság kizárásával a képviselőház ugy az 1848. évi IV. t.-cz. 12. és 13. §-ának, mint parlamentarizmusunknak szelleméből, — valamint a házszabályok 292. §-ából és 223. §-ának tiltó rendelkezéséből kifolyólag még határozatot sem hozhat; törvényhozási működést annál kevésbbé gyakorolhat. Mindezekből önkényt következik az, hogy a képviselőháznak törvényes kötelességében áll az így értelmezendő nyilvánossági jogot az 1848. évi IV. t.-cz. 11—13. §-ainak és a házszabályok 257. és 29 1. §-ainak figyelembe vételével, mint a törvényhozás egyik elengedhetlen kellékét a parlamentarizmus és az alkotmányosság szempontjából is megvédelmeznie. Kelt Budapesten, a képviselőház kérvényi bizottságának 1907. évi deczember hó 18-án tartott üléséből. Hermán Ferencz s. h., \ Müller Károly s. I., a kérvényi bizottság élőadója. a kérvényi bizottság h. elnöke.
