Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. 265 azt is, hogy tartozását részletekben törleszsze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesitésének határideje is méltányosan meghosszabbitandó. 8. §. ' . Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltó vagy egyéb oly okiratot adatott magának, vagy másnak, a melynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból meritett kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél. követelheti, hogy a sérelmet okozó fél birói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak összegét, a mely a sérelmet szenvedő felet azáltal érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesiti ellene. 9. §. A semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítési követelés fedezetére szolgál. 10. §. Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető bíróság a nála folyamatban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. Ha a büntető biróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-cz. 266., 268., 283. §-ok), ez a polgári birósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881 : LX. t.-cz. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. Ha a büntető biróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete hatályát veszti és a polgári biróság a per folttal ólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb biróság azon határozatának, a mely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881 :LX. t.-cz. 39. §-ának b pontja).' Ezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári biróság az ügyet nem Ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel intézte el. 11. §. E törvény nem alkalmazható az olyan kereskedelmi ügyletekre, a melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Nem esik e törvény alá évi 8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése. Kamatnak kell számítani az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-a értelmében kamat tekintete alá vonható mindennemű vagyoni előnyt. Kamatnak kell tekinteni különösen azt a vagyoni előnyt is, a melyet valamely hitelintézet a főkötelezettség mellett irásdíj, kezelési díj, jutalék, irodai átalány, megszavazási költség vagy más hasonló czímen a kamaton felül, habár az alapszabályok értelmében köt ki vagy szerez, ha az a hitelintézettel szerződő felet törvény alapján nem terheli. Ez a törvény nem érinti azokat a törvényes határozmányokat, a melyek a kamatláb magasságát korlátozó törvényes intézkedések hatálya alól mentességet állapítanak meg. Kcpvh. iromány. 1906—1911. XIX. kötet. 34