Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-622. Az igazságügyi bizottság jelentése "az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről" szóló 539. számú igazságügyi ministeri törvényjavaslatról

622. szám. 19 IX. Az 1892 : XXIV. t. - ez. X. czikkelyében foglalt 15. §. helyébe 15. §. megj elölé ssel a következő új- szakasz lép: < • 15- §• Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti. E bizottság úrbéri elkülönítési, tagositási és oly arányositási ügyekben, melyeknél csak egy község van érdekelve: egy elnökből, két rendes ós két póttagból áll. Az elnököt az eljáró biró nevezi ki a község úrbéri elkülönítési, tagositási vagy arányositási ügyében nem érdekelt azon gazdasági szakértők közül, a kiket a földmivelésügyi minister kijelöl. Erdők osztályozása és becslése esetében az ezt a munkálatot teljesítő szakértői bizottság elnöke mindig az erdészeti hatóságnak a földmivelésügyi minister által kijelölt szakközege. A bizottság tagjait a birtokosok érdekcsoportjai választják, ugy hogy mindenik érdekcsoportra egy rendes és egy póttag választása esik. A szakértők választásánál érdekcsoportok: a) úrbéres viszonyú községekben egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek; az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak; b) városokban, szabad ós vegyes községekben úrbéri elkülönítésnél, arányosításnál, vagy általános tagosításnál a község összes területének, részleges tagosításnál pedig a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől ós a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönítendő vagy arányosítandó közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kimaradnak, és ezek tulajdonosai a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Oly arányosításoknál, a melyeknél több község van érdekelve, a bizottságba mindegyik község egy rendes tagot és egy póttagot választ. Ha valamely érdekcsoport vagy község a választást elmulasztja, vagy ha a megválasztott szakértő a tárgyaláson meg nem jelen: a szakértői bizottságot a kellő számra az eljáró biró kinevezés utján kiegészíti. A rendes taghelyébe azonban első sorban a megválasztott póttag lép. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői-bizottságnak a működő földmérő vagy segédje sem elnöke, sem tagja nem lehet; de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (1892 : XXIV. t.-cz. XI. czikkelyében foglalt 16. §.), a nélkül azonban, hogy ezért külön díjazást igényelhetne. X. Az 1880 : XLV. t.-cz. 25. §-a helyébe 25. §. megjelöléssel a következő uj szakasz lép: 25. §. Az arányosítandó közös birtok, ha annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönítendő. 3'