Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-622. Az igazságügyi bizottság jelentése "az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről" szóló 539. számú igazságügyi ministeri törvényjavaslatról

12 622. szám. A javaslat további üdvös intézkedései közül ki emelendőnek tartja a bizottság : 1. azt a szocziális jelentőségű rendelkezést, mely a három részletnél kevesebb részletből álló és összesen egy katastralis hold térfogatnál nem nagyobb érdekeltséget a felette terhes tagositási költségek legnagyobb része alól mentesiti ; • 2. a visszaéléssel terhelt tagositó mérnöki status felelősségének ós fegyelmi eljárásainak rendezését elrendeli; 3. az összes birtokrendezési költségek előlegezése által annak gyorsabb lebonyolítását előmozdítja ; 4. a költségek végelszámolását ós egyéni felosztását szakértői számfejtés utján foganatosittatja. Végül az eljárásba bevonja a közérdek képviseletét, ós a törvényhatósági tiszti ügyészeknek adott jogorvoslat utján a jogosulatlan magánérdek érvényesülését kizárja. Mindezen üdvös javitások a törvényjavaslatot maradandó érdeművé teszik. A részletekre vonatkozóan az igazságügyi bizottság a következő: részben az alakszerűséget, részben az érdemleges intézkedéseket is érintő módosításokat hozza javaslatba. Az I. czikkelyhez. Az I. czikkely harmadik bekezdésében szabatosság szempont] ából »birtok arányában* helyett »birtoJc területe arányában^, teendő. A II. czikkelyhez. A II. czikkely harmadik bekezdése helyett a bizottság a következő szövegezést ajánlja: »A tagosítást bármelyik birtokos kérheti. A bíróság a tagosítást elrendeli, ha« stb. A III. czikkelyhez. A III. czikkely harmadik bekezdésében, hogy a már folyamatban levő birói eljárás menete meg ne zavartassék, a bizottság a következő kiegészítést javasolja: »A tagosítás megengedhetöségét eldöntő első fokú határozat meghozataláig bármelyik birtokosnak az eljáró bírósághoz benyújtott* stb. A IV. czikkelyhez. A bizottság abból az okból, hogy az 1894: XII. t.-cz. és a jelen törvényjavaslat közötti összhang biztosittassék, a IV. czikkely első bekezdésének két első mondata helyett a következő szövegezést javasolja: »Az 1894: XII. t.-cz. 12. §-a értelmében az osztatlan közös tulajdont képező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmivelésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta és e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányosítás, vagy az úrbéri elkülönítés folyama alatti vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó.« A harmadik mondat változatlan marad. A IV. czikkely második bekezdésében a bizottság félreértés elkerülése végett »E legelő« helyett »A közlegelöv. kitételt javasolja.