Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-621. Törvényjavaslat a birói és ügyészi szervezet módositásáról

4 621. szám. az elsőfolyamodású birák, ügyészek és birósági hivatalnokok helyzetén is javitottak ugyan valamit, de gyökeresen nem orvosolták a bajt. Már pedig kétségtelen, hogy ha valahol, úgy első sorban a jogrend fentartására hivatott birói ós ügyészi személyzet körében kötelessége az államnak az, hogy a megélhetéshez szükséges anyagi javadalmazást kellőképen biztositsa. Nem mellőzheti ezt a kötelességét az állam azért sem, mert ez a magas minősitéssel alkalmazott és minden más jövedelmi forrástól törvénynyel elzárt testület ernyedetlen szorgalommal kifejtett sikeres munkásságával helyzetének javitására érdemessé is vált. Hogy a birói és ügyészi kar anyagi helyzete javitásra szorul, azt a képviselőház igazságügyi és pénzügyi bizottságai is elismerték, midőn az 1907 : I. t.-czikk kormányjavaslatára vonatkozó jelentésükben kijelentették, hogy ez a javaslat a birói és ügyészi kar helyzete gyökeres orvoslásának nem tekinthető, hogy a nagyobb anyagi áldozatokat igénylő gyökeres megoldás későbbre marad, és hogy a birák és ügyészek megfelelő javadalmazásáról később okvetlenül ^gondoskodni kell. Általánosságban megjegyzem még, hogy a jelen javaslattal tervezett fizetósjavitást az 1908. évi költségvetésbe már felvettem, minthogy azonban a javaslat fizetésrendezósi módozatai több törvényi rendelkezés módositását teszik szükségessé: erről külön törvényjavaslatot kellett késziteni. A javaslat egyes rendelkezéseire a következőket adom elő: 1. §. : •' A javaslat az elsőfolyamodású birák és ügyészek anyagi helyzetének javitását akképen valósitja meg, hogy a birói és ügyészi létszámot az egyes fizetési osztályok között a mainál sokkal kedvezőbb arányban osztja meg ós a bíráknak és ügyészeknek illetőleg az albiráknak ós alügyészeknek nagyobb részét magasabb, t. i. a VII. illetőleg a VIII. fizetési osztályba emeli és csak kisebb részüket hagyja meg mostani fizetési osztályukban, a mivel a szolgálati idő méltányos figyelembe vételére módot nyújt. Két fizetési osztály, t. i. a VII. és a VIII. fizetési osztály helyett háromnak, t. i. a VII., VIII. és IX. fizetési osztálynak fentartását a pénzügyi tekintetek figyelembe vételén felül azért is ozólszerünek tartja a javaslat, mert ezzel elkerüli az ugyanegy fizetési osztályban huzamos időn át való megmaradást, gyakoribbá teszi az előmenetelt ós ezzel fokozza és óbrentartja a munkakedvet. Az 1. §. az elsőfolyamodású birói és ügyészi állásokat az egyes fizetési osztályok között úgy osztja meg, hogy a VI. fizetési osztályba a mai 146 állással szemben 150 állást, a VII. fizetési osztályba a mai 437 állással szemben 1.000 állást, a VIII. fizetési osztályba a mai 875 állással szemben 1.000 állást, a IX. fizetési osztályba pedig a mai 1.069 állással szemben 380 állást soroz. Ma a VI. fizetési osztályban 146 kir. Ítélőtáblai birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki biró ós járásbiró, továbbá kir. főügyészi helyettesi czímmel felruházott kir. ügyész van. Ezeket az állásokat a javaslat csak négy gyei szaporítja. Ez a szaporítás csekély ugyan, de nagymérvű szaporítás itt nem is indokolt, mert a magasabb birói és ügyészi állásokra érdemesek-