Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-620. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a temesvár-varjasi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
620. szám. 533 pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, amely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve e-és 5-0 (öt) °/ro-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 (háromszáz) méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtűntetett, illetőleg megállapított irány és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2B méter magasságig l 1 /; vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 1V-2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. x Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltósfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek ós vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni, és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidóztessók vagy fokoztassók. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek — olyképen azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek, és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt leg-
