Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-617. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a karánsebes-hátszegi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

458 617. szám. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes célokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltót­füzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban íoglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi december 31-ón 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz 686. s köv. 1). idevágó határozmányai — amennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival elientétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasúton 6.130 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Karánsebes és Váralja-Hát­szeg csatlakozó állomásokon előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A magyar kiráVyi államvasutak Karánsebes és Hátszeg-Váralj a állomásain előállítandó uj vágányok elsőrangú vasúti felépitménnyel építendők. Az említett csatlakozó állomásoknál a csatlakozó váltótól számítva 300 —300 méter hosszban a tervezett vasút vágánya szintén elsőrangú vasúti felépítménnyel, és pedig új anyagokból létesítendő. Hasonlóan ujak legyenek mindazon váltók, keresztezések, közönséges és váltótalpfák, valamint az összes kötszerek is, melyek a csatlakozó állomásokon létesítendő uj vágá­nyokban felhasználtatnak, ellenben az azokban alkalmazandó sinek ócskák lehetnek, amellett azonban teljesen használható állapotban legyenek. Az elsőrangú felépítményre nézve a magyar királyi államvasutak fővona­lai számára érvényes szabványok mérvadók. A fogasrúdú vágái^okban — beleértve azoknak azon részeit is, ahol ezen vágányok vasúti műtárgyakra esnek — kizárólag vaskereszttartók alkal­mazandók. A pálya többi részein felhasználandó közönséges talpfák tölgyfából állít­hatók elő. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : 1. A folyó méterenkint 23­6 kilogramm nehéz acélsínekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2*20 ni., vastagság = 044 m., alsó szélesség = 0­20 m., és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, amelye­ken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalóktalpfáknál = 046 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 044 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménnyel készítendő vágányokban: hosszúság = 2-50 méter, vastagság = 045 m., alsó szélesség = 0-25 m. és felső szélesség = 047 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalma­zandó összes talpfákhoz, amelyek méreteire ós keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előter­jesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak mellett általában tölgyfa vezető gerendák alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics hasz­nálandó, s ezen beágyazásnak a sinek talpa alatt a 23*6 kilogramm rend­szerű felépítménynél 0-25 m., a vasaljzatú, fogasrúdú felépítménynél pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom