Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-616. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgüléshez a duna-ipolyvölgyi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
GÍQ. szám. 427 zatai, amennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének, kőből, téglából vagy portlandcement-betonból, tartó szerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fatartó szerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állitandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készithetök. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél ós épitósónél, különösen a tartó szerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését ós szerkezetét illetőleg, az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabalyozások ós állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak ópitendők, melyek, ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapitás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett — egészen fából is készithetök. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre A'onatkozólag előirt feltételek mérvadók; 030 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett —- alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgyvagy vörös fenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági és egyáltalán fontosabb közutakon ópitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak ós áteresztők, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan s akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajban 080 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj mellett is csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles ós a terep színvonalától mérve legalább 0'80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román, vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portlandcement, homok 54*
