Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-616. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgüléshez a duna-ipolyvölgyi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

6' 6. szám. 413 Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik A pálya ópitósét engedélyes az engedélyokirat keltétől számított két óv alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartozik, 5. §. A vasút kiépítése és üzlete cólj kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik, 6. §. A m. kir. államvasutak Vácz—Drégelypalánk és Ipolyság állomásaihoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések ós átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak, úgyszintén a m. kir. államvasutak Ipolyság—balassagyarmati vonalának közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának ten tartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló uj építkezések ós átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrószek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedólyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötehzőleg megállapitani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez ós üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 6,511.000 K, azaz hatmillióötszáztizenegyezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 336.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alap-