Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

594. szám. 93 898. §. Az íteletet a tárgyalás határnapján, esetleg azonnal kitűzendő más határnapon kell kihirdetni. A kihirdetés nyoloz napnál hosszabb időre nem halasztható. A kihirdetés az ítélet rendelkező részének felolvasásával történik. Ha az itólet a kihirdetés alkalmával még teljesen írásba foglalva nincsen, az indokok lényegét szóval kell előadni. A kihirdetés a felek távolléte esetében is érvényes. A kihirdetésről való elmaradás miatt igazolást nem lehet kérni. A kihirdetés és napja annak a megemlítésével, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e, az ítéleten feljegyzendő és ezt az elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírják. 399. §. A törvényszéki eljárásban a kihirdetett Ítéletet — a pergátló kifogások tárgyában hozott Ítélet kivételével — a felekkel teljes kiadmányának kézbesítése utján kell közölni. A járásbirósági eljárásban az ítélet közlése a felekkel kihirdetés (398. §.) utján történik; azzal a féllel azonban, a ki az Ítélet hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, az ítéletet, kihirdetése ós teljes Írásba foglalása után, az indokolást nem tartalmazó kiadmány kézbesítése utján kell közölni, kivéve, ha a bíróság a tárgyalás bezárása után az Ítélet kihirdetésére határnapot tűz és erre a meg nem jelent felet megidézi. A második bekezdés szerint kell közölni a törvényszéki eljárásban a pergátló kifogások tárgyában hozott ítéletet is. 400. §. Ha a bíróság az itólet kihirdetését elhalasztja, az ítéletet a kihirdetés előtt teljesen irásba kell foglalni. Az oly ítéletet, a melyet a szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a járásbirósági eljárásban a kihirdetést követő három nap alatt, a törvényszéki eljárásban pedig nyolcz nap alatt kell teljesen irásba foglalni. 401. §. A teljesen irásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: 1. annak a kijelentését, hogy az ítélet ő Felsége a király nevében hozatott; 2. a bíróság megjelölését; 3. a feleknek ós képviselőiknek a nevét, állását vagy foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását, valamint a per tárgyának a megjelölését; 4. a szóbeli tárgyalás befejezésének ós az itólet hozatalának napját; 5. az ítélet rendelkező részét, a mely az indokolástól elkülönítendő; 6. az indokolást, a melyben a tényállás is röviden előadandó. : A tényállásnak nevezetesen magában kell foglalnia a szóbeli tárgyalás alapján: a kereseti kórelmet és ellenkórelmet, úgyszintén az ügy eldöntésére