Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

46 594. szám. nak vagy fenn nem állásának birói megállapítására, melytől a peres ügy eldöntése egészben vagy részben függ, a 130. §. feltétele nélkül is megindítható. Ha a keresettel érvényesített jogot több személy ellen csak egységesen lehet eldönteni (S0. §.), a felperes keresetét az elsőbirósági végitéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjesztheti. A törvényszék előtt az új kereset vagy a viszontkereset akkor is megindítható, ha egyébként a járásbíróság hatáskörébe volna utasítva. A járásbíróság előtt oly viszontkeresetet is meg lehet indítani, mely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszéki hatáskörbe tartoznék, ha a viszontkeresettél érvényesített követelés beszámításra is alkalmas és ha a követelés összegének a felperes követelését meghaladó része a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes a bíróság, kivéve, ha a bíróság illetékességét a viszontkeresettél megindított perben a felek kikötése által sem lehetne megállapítani. 190. §. A bíróság az új keresetre, ha az ellenfél jelen van, a perfelvóteli tárgyalást ós folytatólag az új pernek érdemleges tárgyalását is nyomban megtarthatja. Ha az ellenfél nincs jelen, a bíróság az új keresetre perfelvételi határnapot tűz és erre a jelen nem levő felet a 142. §. szerint a keresetlevélnek, illetőleg a járásbirósági eljárásban a jegyzőkönyv másolatának közlésével idézi meg. Az új keresetre tűzött perfelvételi határnapon az új kereset a körülményekhez képest érdemlegesen is tárgyalható. 191. §. Ha a törvényszéki eljárásban az ügy a perfelvóteli tárgyaláson mulasztás, elismerés, elállás vagy lemondás alapján hozott határozattal, avagy egyezséggel el nem intézhető, és ha a per pergátló körülmények miatt meg nem szűnik, a bíróság az alperes érdemleges ellenkórelmének előterjesztése után (185. §.) az érdemleges tárgyalásra határnapot tűz. A határnap az érdemleges tárgyalásra mintegy harmincznapos időközzel tűzendő ki. Ha a felek kölcsönösen beleegyeznek, sürgős esetben pedig az egyik fél kérelmére is, a bíróság a tárgyalási időközt megrövidítheti, sőt az érdemleges tárgyalást a perfelvételre bejelentett ügyek elintézése után a perfelvételi határnapon is megtarthatja. A járásbirósági eljárásban az érdemleges tárgyalás az alperes perbebocsátkozása után rendszerint folytatólag megtartandó. A bíróság azonban az érdemleges tárgyalásra a körülményekhez mért időközzel új határnapot tűz, ha ezt a felek kölcsönösen kérik. Egyik fél kérelmére vagy hivatalból a bíróság csak akkor tűzhet új határnapot, ha az összes megjelent felek, illetőleg képviselőik a bíróság székhelyén laknak.