Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

594. szám. 17 • 73. §. '; A törvényes képviselő, ha a pervitelre fel van jogositva, egyes perbeli cselekmények tekintetében az ellenféllel szemben különös felhatalmazásra nem szorul, kivévén, a mennyiben a fennálló szabályok a pernek egyezség, elismerés vagy lemondás utján befejezéséhez különös felhatalmazást vagy utólagos jóváhagyást kivannak meg. 74. §/.;;:' Nem magyar állampolgár perbeli cselekvő képességének hiánya nem vehető figyelembe, ha őt ez a képesség a perbíróság joga szerint megilleti. Ez a szabály azonban nem zárja ki, hogy helyette a külföldi jog szerint erre jogosult törvényes képviselője felléphessen. 75. §. A bíróság a perképességnek, valamint a törvényes képviselő igazolásának és netalán szükséges felhatalmazásának hiányát a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe. Ha a hiány pótolható, a bíróság a hiány pótlására határidőt tűz, ós ha a késedelem veszólylyel járna, időközben az eljárást a féllel, illetőleg a képviselővel folytathatja, véghatározatot azonban a hiány pótlása, illetőleg a kitűzött határidő letelte előtt nem hozhat. Ha a hiány nem pótolható, vagy ha azt az előbbi bekezdés értelmében kitűzött határidő alatt nem pótolják, a biróság az eljárást Ítélettel (181. §.) megszünteti. A törvényes képviselő igazolása nem szükséges, ha a képviselet köztudomású, vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van. A törvényes képviselő fellépéséig a fél által, vagy annak nevében végzett cselekmények hatálytalanok, ha azokat a törvényes képviselő kifejezetten vagy hallgatólag jóvá nem hagyja. 76. §. Ha valamely cselekményt oly, cselekvő képességgel nem biró személy ellen kellene teljesíteni, a kinek törvényes képviselője nincsen ós a késedelem veszólylyel járna, a biróság kórelemre a törvényes képviselő fellépéséig terjedő időre ügygondnokot nevez. Második fejezet. Pertársak. Több fél együtt perelhet, vagy együtt vonható perbe, ha á per tárgya közös jog, illetőleg kötelezettség, vagy ha a felek lényegileg ugyanazon ténybeli ós jogi alapon vannak jogositva, illetőleg kötelezve. Kép/Vh. iromány. 1906-1911. XVII. kötet. 3