Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-585. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891:XXXIII. tövényczikk hatályon kivül helyezéséről

585. szám. 93 Melléklet az 585. számú irományhoz. In „a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891: XXXIII. törvényczikk hatályon kivül helyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A parlamentáris kormányrendszer törvénybeiktatásától kezdve közigazgatási jogrendszerünk fejlesztésében az a határozott irányzat észlelhető, mely lassú léptekkel bár, de következetesen az államosítás felé haladt. Sokan a széleskörű önkormányzatot, mely pedig nagy történelmi előzményeken épült fel, a parlamentáris kormányzattal összeférhetetlennek tartották. Ez az irányzat a múlt országgyűlések többségének kebelében fokról-fokra utat tört magának, s hatása törvenykönyvünkben mutatkozik. Ily hatásként jelentkezik az 1869 : IV. törvényczikk, mely az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elkülöniti s királyi biróságokra ruházza; az 1876 : VI. törvényczikk, mely a közigazgatási bizottságban s ezáltal a törvényhatósági közigazgatás intézésében az állami képviseletnek széles tért nyitott; az 1877 : XXIV. törvényczikk. mely a vármegyei mérnöki állásokat megszüntette és teendőiket az államópitószeti hivatalokra ruházta; az 1881 •: XXI. törvényczikk, mely a fővárosi rendőrséget államilag szervezte. A törvényhatóságok és községek szervezete legutóbb az 1886. évben szabályoztatott (XXI. és XXII.. törv.-czikk) ezúttal még az önkormányzat alapján. De a főispáni hatalomnak az önkormányzat rovására való széleskörű kiterjesztésében az államositás felé törő irányzatnak hatása ekkor is erősen mutatkozik. Közvetlenül az 1886 : XXI. és XXII. törvényczikkek megalkotása után a közigazgatás államositására való törekvés rohamos lendületet vett, ugy, hogy alig négy esztendővel —- bizonyos korlátok mellett még mindig önkormányzati alapon álló — az 1886. évi törvények életbelépte után a képviselőház már a vármegyei közigazgatásnak a kinevezési rendszer alapján való szabályozáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A képviselőház municipalista kisebbségének heves ellenállása folytán e törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedett ugyan, de az akkori kormánynak mégis sikerült a vármegyei közigazgatás államosításának elvét — mint egyelőre minden sanctiót nélkülöző elméleti tételt — törvénybe iktatnia.