Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról

64 583. szám. között a jog bármely területén előforduló hatásköri összeütközésekben a most felállítandó" bíróság dönt. Némely külföldi jog pl. a porosz jog a hatásköri panaszt a polgári peres ügy (bürgerlicher Rechtsstreit) körére szorítja, a franczia jog pl. a büntetőjog területén csak bizonyos korlátozással enged hatásköri panaszt. A javaslat ezzel szemben a legtöbb külföldi törvényhozás, valamint a ministertanács eddigi gyakorlata által is elfogadott azt az elvet követi, hogy akár a peres és peren kivüli, akár a magánjogi és a büntetőjogi, a fegyelmi, szóval bármely ügyben merül fel az 1. §-ban megjelölt hatóságok között hatásköri összeütközés, azt a jelen törvény értelmében eldöntendő összeütközésnek kell tekinteni. A kérdésnek az a lényege, hogy a jogforrások mely hatóságra bizzák á jognak akár egyik, akár másik területén az eljárást és ha a hatóságok között a hatáskör tekintetében összeütközés támad, teljesen közömbös az, hogy a jognak melyik ágában történt az összeütközés. Hatásköri összeütközés általában két irányban merül fel. Egyik irányban ugy, hogy az ügyben egyik hatóság- sem akar eljárni; pl. a bíróság a közigazgatási hatóságot, a közigazgatási hatóság pedig a bíróságot tartja az ügyben való eljárásra hivatottnak ; ilyen esetben az ügynek nincsen fóruma és a felek nem találnak ügyük elintézésére hatóságot; ez az u. n. negatív hatásköri összeütközés esete. Másik irányban pedig ugy merül fel hatásköri összeütközés, hogy az ügynek elintézését több hatóság a maga hatáskörébe akarja vonni, mind a közigazgatási hatóság, mind a bíróság el akar járni az ügyben. Ilyenkor az ügynek több fóruma van, a mely forumok több és esetleg ellentétes határozatot hoznak; ez az u. n. pozitív hatásköri összeütközés esete. Annak, hogy hatásköri összeütközés esete bármely irányban felmerülhessen, mindig feltétele az ügynek azonossága és a hatósági határozat. Ha az az ügy, amelyben a különböző hatóságok el akarnak járni, vagy az eljárást megtagadják, nem ugyanaz, ilyenkor hatásköri összeütközésről nem szólhatunk, mert a két hatóság eljárása vagy határozata egymás mellett megállhat, egymást nem zárja ki. Másik feltétele a hatásköri összeütközés felmerülésének az, hogy a különböző hatóságok ugyanabban az ügyben határozatot hozzanak, határozat alatt értve a hatósági eljárást, intézkedést stb. is. A javaslat értelmében nem elég tehát a hatásköri összeütközés felmerültéhez az, hogy az ügy a hatóság elé vitessék, hanem szükséges az is, hogy a hatóság abban az ügyben határozatot hozzon és pedig vagy a hatáskör kérdésében hozzon határozatot, vagy az ügy érdemében határozzon, eljárjon vagy intézkedjék, amiből a hatáskör kérdésében való állásfoglalása kitűnjék. A javaslat mint általánosabb megjelölést, a határozatot említi, mert a hatósági eljárásnak vagy intézkedésnek is hatósági határozat az alapja, Mindaddig, míg a hatóság az ügyben nem határoz, nem merült fel hatásköri összeütközés esete, mert lehetséges, hogy a hatóság nem fog a másik hatósággal ellentétes álláspontra helyezkedni és így nem merülvén fel ellentét és meg lévén az ügynek a fóruma, az ellentét kiegyenlítésére és a fórumnak a hatásköri biróság által való kijelölésére nem lesz szükség.