Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
42 582. szám. A ministernek a panasz benyújtásáról vagy felterjesztéséről való értesitése az esetben, ha az nem az ő közvetitésével történt, azért szükséges, mert a panasz benyújtása a 15. §-ban szabott korlátozással megakasztja a megtámadott rendelet, határozat vagy intézkedés végrehajtását, s kell, hogy a minister e tekintetben tájé-, kozott legyen. Szükséges ez továbbá azért, hogy a minister, amennyiben helyénlevőnek látja, az eljárt közigazgatási hatóságot az 1896; XXVI. t.-cz. 101. §-a szerint megillető jognál fogva a bírósági hatáskör ellen kifogást emelhessen, illetőleg a sértettnek mutatkozó állami (kincstári) közérdeket a bírósághoz intézendő írásbeli nyilatkozatban megjelölhesse, s hogy módjában legyen a törvényjavaslat 17. §-a értelmében a panasz soronkivüli elintézését kívánni. Végül nincs kizárva, hogy a minister még ebben a stádiumban is elhatározza magát a sérelemnek saját hatáskörében való orvoslására s ezzel a bíróságot az eljárástól mentesiti, a törvényhatóságot pedig gyorsabban czélhoz juttatja. A 13. §-hos. A törvényjavaslat ugy a törvényhatóság közgyűlése, mint a bizottsági tagúi; fele által emelhető panasz benyújtására ugyanazt a határidőt kívánja megállapítani, melyet az Í896:XXVI. t.-cz. 93. §-a szab a panasz előterjesztésére, vagyis 15 napot. Ahhoz, hogy a határidő a törvényhatósági bizottság panaszának benyújtására teljesen elegendő, bizonyára kétség sem férhet. A bizottsági tagok felének panaszára vonatkozólag azonban talán rövidnek tűnhetik fel a törvényjavaslatban tervezett határidő, mert ilyen nagyszámú bizottsági tag hozzájárulásának és aláírásának megszerzése, különösen vármegyei törvényhatóságokban, kétségkívül bizonyos körülményességgel járó és időt igénylő feladat. : Ezzel szemben figyelembe kell venni, hogy a panasznak benyújtására irányuló mozgalom néha már a közgyűlés előtt fog kezdődni, azon czélból, hogy a közgyűlés összehívását biztosítsa; ha pedig nem ez az eset áll fenn, a mozgalom többnyire még azon közgyűlés folyama alatt, vagy nyomban azon közgyűlés után fog megindulni, mely az illető ügygyei foglalkozni volt hivatva, ugy hogy e mozgalom 15 nap alatt eredményre is vezethet. Általában ha a sérelem érzete valóban megvan, a bizottsági tagok érdeklődése igen meg fogja könnyíteni a panaszemelés gyors sikerét. Mindezt meggondolva, nem látok elég okot ahhoz, hogy eltérjünk a 15 napi határidőtől, melynek megtartása mellett nyomósán szól az a körülmény, hogy nemcsak a közigazgatási biróság előtti eljárásban, hanem az 1901 : XX. t.-cz. 6. §-ánál fogva a rendes közigazgatási eljárásban is minden ügyben 15 nap a felebbviteli határidő, s hogy ezen a kivétel nélküli szabályon, a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére vonatkozó törekvés egyik főeredményén, rést ütni épen nem kívánatos. Közigazgatási ügyekben a határidőt rendszerint a sérelmes rendelet vagy határozat kihirdetését vagy kézbesítését követő naptól számítják. így szabályozza ezt a kérdést az 1896 : XXVI. t.-cz. 94. §-a is a közigazgatási bírósághoz benyújtandó panaszra nézve. Az e törvényjavaslat értelmében emelhető panasz benyújtási határidejének számításánál — e panasz különleges jellegére, illetőleg a panaszemelés különleges szerkezetére való tekintettel — némileg el kell térni az emiitett szabálytól. Ami a törvényhatósági bizottság panaszát illeti, természetes, hogy ennek benyújtási határideje mástól nem számitható, mint attól a közgyűléstől, mely a panasz emelését elhatározta. Ez a közgyűlés többnyire ugyanaz lesz, melyen az illető rendelet vagy határozat kihirdetése történik, de a törvényjavaslat épen nem zárja ki, hogy más közgyűlésből is legyen panasz emelhető. A bizottsági tagok fele által emelhető panasz benyújtását a törvényjavaslat csak akkor engedi meg, ha az illető ügy a törvényhatósági közgyűlés előtt
