Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

308 686. szám. c) keresetek névhez, czimerhez, czéghez, vagy telepmegjelöléshez való jog alapján, d) megállapítási keresetek, vagyis annak megállapítására irányuló keresetek, hogy vala­kit valamely árújegy kizárólagos használati joga korábbi elsőbbséggel biró árújegy fenn­állása daczára is megillet, e) valamely árújegynek szabadjegyminő­sége alapján való törlésére irányuló kereset, ez utóbbi azonban csak a lajstromozástól számított három éven bélül, a mely időn túl az árujegy már csak a hazai államnak ille­tékes hatósága előtt támadható meg. Az előbbi bekezdésnek az a)-tól egész d)-ig felsorolt keresetekre vonatkozó rendelkezései a mustra- vagy mintaoltalmi jog érvénytele­nítése és megszűnése iránt indított keresetekre, valamint esetleges mintaoltalmi megállapítási keresetekre is kiterjednek. A mustraoltalomra való jog azonban nem fog megszűntnek nyilvá­níttatni, ha a mustra szerint előállított készít­mények az egyik állam területéből a másik állam területére behozatnak, vagy ha a mustrát csakis az egyik államban használták. 4. A két állam mindegyikében az árújegyek tekintetében illetékesen teljesített lajstromo­zásokat s egyéb intézkedéseket és hozott ily határozatokat a két állam kereskedelemügyi ministerei vagy az esetleg a jövőben ezek helyébe lépő központi hatóságok egymással a vezetendő jegyzékbe való felvétel, keresztül­vitel és közzététel czéljából havonkint közölni fogják. A letett mustrák és minták tekintetébea tett intézkedések és hozott határozatok havon­kénti közlése csak a 3. pont 3. bekezdésében említett előfeltétel bekövetkezése után fog meg­történni. 5. Mindegyik államnak a védjegyügy kezelé­sére illetékes központi hatósága jogosítva van ki­jelenteni, hogy valamely vele a másik állam köz­ponti hatósága által a 3. és é. pont értel­mében közölt árújegy az ő államában olta­lomban nem részesülhet. . - - e) Klagen auf Grund des Rechtes an einem Namen, Wappen, einer Firma oder einer Etablissementsbezeichnung, d) Feststellungsklagen, das ist Klagen auf Feststellung des ausschliesslichen Gebrauchs­rechtes an einer Marké ungeachtet des Bestan­des einer prioritátsálteren Marké, e) Klagen auf Löschung einer Marké wegen Freizeicheneigenschaft, diese jedoch nur innerhalb einer Frist von drei Jahren von der Registrierung gerechnet, nach derén Ablauf diese Anfechtung nur mehr bei der zustándigen Behörde des Heimatsstaates stattfindet. Das im vorstehenden Absatze für die Klagen unter a) bis d) Verfügte güt auch für Klagen auf Ungiltigkeits- oder Erloschenerklá­rung des Rechtes an Mustern oder Modellen, sowie auch bezüglich etwaiger musterreeht­licher Feststellungsklagen. Jedoch wird das Musterrecht nicht als erloschen erklárt werden, wenn nach dem Muster hergestellte Erzeug­nisse aus dem Gebiete des einen Staates in das des anderen eingeführt werden oder das Muster auch nur in einem der beiden Staaten benützt wurde. •4. Die in jedem der beiden Staaten hinsichtlich der Marken zustándigerweise vor­genommenen Registrierungen und getroffenen sonstigen Verfügungen und Entscheidungen werden sieh die beiden Handelsminister oder die etwa künftig an derén Stelle treten­den Zentralbehörden allmonatlich gegenseitig behufs Aufnahme in die geführten Register und zum Zwecke der Durchführung und Verlautbarung mitteilen. Die allmonatliche Mitteilung der hinsichtlich registrierter Muster und Modellé getroffenen Verfügungen und Entscheidungen hat erst nach Eintritt der im Punkte 3 Absatz 3 erwahnten Voraussetzung stattzufinden. 5. Es wird der für die Verwaltung des Markenschutzwesens zustándigen Zentralbe­hörde jedes des beiden Staaten frei stehen zu erkláren, dass einer ihr im Sinne der Punkte 3 und 4 von der Behörde des anderen Staates übermittelten Marké der Schutz in ihrem Staate nicht gewahrt werden kann,

Next

/
Oldalképek
Tartalom