Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

686, szám. 305 • b) oly körülmények következtében, a melyek a hazai államban történt bejelentés időpontja után következtek be, újdonságának jellegét nem veszti el. Ez a határidő kezdődik: a) azzal a nappal, a mikor az első, a hazai államban történt bejelentés alapján a szabadalom megadására vonatkozó határozat kézbesittetett, vagy b) ha e határozat ellen jogorvoslatnak volt helye, a határozat jogerőre emelkedé­sével. Vagy e) ha a határozat ellen valaki jogorvoslat­tal élt, a jogerős határozat kézbesítésével, vagy d) ha határozatra nem kerül a sor, azon végzés kézbesítésével, a melylyel a bejelentő a jogerőre emelkedésről értesíttetik. A fentiekben biztosított elsőbbségi jogo­kat azonban, külömbeni elvesztésük terhe alatt, a találmány bejelentése alkalmával kifejezetten igénybe kell venni. 4. Ezen czikk 2. és 3. pontja értelmé­ben az egyik államban bejelentett valamely találmány ezen államban nem részesülhet nagyobb terjedelmű és hosszabb tartamú oltalomban, mint annak az államnak terü­letén, a melyben a találmány először bejelen­tetett. 5. Az egyik állam területén előállított áruknak a másik állam területébe való be­vitele az illető találmány oltalma tekintetében ezen utóbbi államban nem von maga után hátrányos következményeket. 6. Az egyik állam szabadalmi hatóságai által kiállított okmányok és hirdetmények, ha azok a másik állam szabadalmi hatóságai előtt használtatnak, hitelesítésre nem szorulnak. 7. • A két állam egyikének területéről szár­mazó olyan szabadalmazható találmányok, a melyek hatósági vagy más közgazdasági érde­keknek szolgáló kiállításokon a másik állam területén kiállíttatnak, ott ezen állam törvényei­hez képest ideiglenes oltalomban részesülnek. Képvh. iromány. 190^-1911. XVI. kötet. b) durch Umstánde, welche nach dem Zeitpunkte der ím Heimatsstaate bewirkten Anmeldung eingetreten sind, den Charakter der Neuheit nicht verlieren. Diese Frist beginnt: a) mit dem Tagé, an welchem auf die erste im Heimatsstaate bewirkte Anmeldung der Beschluss über die Erteilung des Paten­tes zugestellt wurde; oder b) falls gegen diesen Beschluss ein Rechts­mittel zulassig war, mit dem Eintritte der Rechts­kraft des Beschlusses, oder e) falls dagegen ein Rechtsmittel ergriffen wurde, mit der Zustellung des rechtskráftigen Beschlusses, oder d) falls es zu einem Beschlusse nicht kommt, mit der Zustellung des Bescheides, mit welchem der Anmelder vom Eintritte der Rechtskraft verstandigt wird. Die vorstehend gewáhrleisteten Prioritats­reehte müssen jedoch bei sonstigem Verluste derselben bei der Anmeldung der Erfindung ausdrücklich in Anspruch gehommen werden. 4. Der Schutz einer in dem einen Staate im Sinne der Punkte 2 und 3 dieses Artikels angemeldeten Erfindung kann in diesem Staate keinen ausgedehnteren Umfang und keine lángere Dauer bésitzen als in jenem Staats­gebiete, in dem die Erfindung zuerst ange­meldet wurde. 5. Die Einfuhr einer in dem Gebiete des einen Staates hergestellten Ware in das Gebiet des anderen zieht in dem letzteren nachteilige Folgen für das der Erfindung gewáhrte Schutz­recht nicht nach sich. 6. Die von den Patentbehörden des einen Staates herausgegebenen Ausfertigungen und Publikationen bedürfen, wenn sie bei den Patentbehörden des anderen Staates zur Ver­wendung gelangen, keiner Beglaubigung. 7. Aus dem Gebiete des einen der beiden Staaten stammende patentfáhige Erfindungen, welche auf behördlichen oder sonstigen, den volkswirtschaftlichen Interessen dienlichen Aus­stellungen in derri Gebiete des anderen zur Schau gestellt werden, geniessen daselbst einen zéitweiligen Schutz nach Massgabe der Gesetze diesés Staates. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom