Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

586. szám. 278 Ez kifogás alá nem eshetik, mert magától értetődő és mégfelel ama nemzetközi jogi alapelvnek, hogy az idegenek belföldön nem élvezhetnek több jogot, mint a belföldiek. Viszont azonban maga a XIX. czikk biztosítja a belföldiekkel való egyenlő elbánást. A XXI. czikkhez. A szerződés XXI. czikkénél jeleztem már annak okát, a miért a magyar kormány a budapesti tőzsde szabályozására szerződésileg vállalkozott. A zárjegyzőkönyv erre vonatkozó része, mint fentebb már emlitém, jelzi azt az irányt is, melyet a kormány követni szándékozik. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy e kötelezettség csak a budapesti árutőzsdének reformjára vonatkozik, tehát nem kötelez általános tőzsdetörvény megalkotására és lehetővé teszi, hogy esetleg egyes alkalmas helyeken a helyi kereskedelmi viszonyokhoz képest eltérő szabályok lehessenek érvényben. Annak bizonyításául, hogy a budapesti árutőzsdének reformja szükséges, elég utalnom arra, hogy ez a gazdaközönségnek országszerte megnyilatkozott, rég táplált óhaja, és ennek szükségét maga a tőzsdetanács is elismerte. De a tervezett reform iránya sem képvisel hátrányt kereskedelmünk szempontjából, mert abban az irányban mozog, a melyet — elismerésre méltó módon -— magának a budapesti tőzsdének vezetői kezdeményeztek, t. i. az irreális és játékszerü üzletek korlátozandók és a tőzsdei ügyletek, anélkül, hogy ezek az ügyletek, (a mint ez a Németbirodalomban történt) a lajstromba felvettek privilégiumává váljanak, az erre hivatottak körére szoríttassanak. Arra nézve, hogy a budapesti árutőzsde ily irányú reformja miként vitessék keresztül, a kormány az érdekelt gazdasági és kereskedelmi körök meghallgatása után és kívánságaik lehelő figyelembe vétele illetőleg összeegyeztetése mellett igyekezni fog olyan törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé, a mely a szélsőségektől menten, a kinövéseket nyirbálja meg, a tőzsde általános közgazdasági szabályozó tevékenységét ellenben épen olyan kevéssé érinti, mint a kereskedelem és a tőzsdét alkotó kereskedők üzleti szabadságát és önrendelkezési jogát. A zárjegyzőkönyv I. különleges határozmányához. Az osztrák-magyar bank szabadalma 1910, év végén lejárván, a kormány nem köthette meg a cs. kir. osztrák kormánynyal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozására vonatkozó szerződést a nélkül, hogy ez alkalommal ne tisztázta volna legalább főbb vonásaikban azokat a kérdéseket, a melyek feltétlenül szabályozást igényelnek az esetre, ha a mai bánkszabadalomnak lejárta esetén ez a szabadalom meg nem újíttatnék. ' Ez kötelessége volt a kormánynak annyival is inkább, mert a kormány kiváló gondosságát képezte, hogy gazdasági viszonyainknak a birodalmi'tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal való rendezése során, a cs. kir. osztrák kormánynyal Képvh. iromány. 1906—1911, XVI. kötet. 35