Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

£>86. szám. 97 cs polgárai, valamint maga a két állam'egyenlőknek tekintetnek. Különösen egyenlő elbánásban fognak részesülni mind a két állam kikötőiben, a két szerződő fél tengeri kereskedelmi hajói. A tengerészek minősitési bizonyítványai a két állam területein egyenlő feltételekhez kötendők és a két államban egyenlő érvénynyel bírnak. Mindazok az ügyek, a melyek tengeri kereskedelmi hajóknak, ezek személyzetének, vagy egyes tengerészeknek külföldön való védelmére vagy mindezek érdekeinek külföldön való képviseletére vonatkoznak, tekintet nélkül a hajók, a személyzet, vagy a tengerészek illetőségére, a cs. és kir. konzuli hivatalok és a közös külügyminister illetékessége alá tartoznak. Mindazon ügyekben, a melyek a kikötői és tengerészeti igazgatás körébe tartoznak, a konzuli hivatalok úgy mint eddig, a belföldi hatóságokkal közvetlenül érintkeznek. A hajózási illetékek a két állam kikötőiben egyenlő szabályok szerint állapitandók meg; kivétetnek e részben a tisztán helyi jelentőségű illetékek, milyenek a bizonyos kikötőrészek használatáért és révkalauzokért fizetendő illetékek, továbbá a tengerész-segélyalapok javára szedett dijak. A két szerződő fél hajói, kikötői, révei és tengerpartjának egyéb pontjai a kikötői illeték fizetését illetőleg egyenlőknek tekintetnek. Az összes hajózási illetékek általában a beszedő állam javára esnek. Mindegyik állam azon hajói, a melyek igénybe veszik ama kedvezményt, hogy a kikötői illetéket a folyó naptári évre egyszerre fizetik, azon kikötőben tartoznak a megfelelő illetéket lefizetni, a melyben lajstromozva vannak. A két szerződő fél hajóival egy tekintet alá eső idegen hajók, melyek ugyanezen kedvezményt igénybe veszik, a kikötői illetéket választásuk szerint az egyik vagy másik állam . területén levő bármely kikötőben fizethetik. Az egyik állam területén levő kikötőben ilykép beszedett illeték fele a másik szerződő fél tengerészeti igazgatásának javára leszámolás utján átutaltatik. Ugyanezen eljárás követendő azon hajók kikötői illetékei tekintetében, melyek az illeték lefizetése után a 20, illetve a 60 nappal megállapított illetékmentesség tartama alatt a másik állam területén lévő valamely kikötőt, révet vagy a tengerpartnak más pontját érintik és ott kereskedelmi műveletet végeznek. A helyzetüknél fogva mindkét állam területein lévő kikötőkbe vezető forgalomnak szolgáló világítótornyok építési költségei együttesen viselendők ; az ebből származó kiadások méltányos kulcs szerint osztandók meg. VIII. Czikk. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a wien-i kongressus-okmány s az 1857-iki dunai okmány határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek a harmadik államokhoz való viszonyt illetik, a III. czikkben részletesen meghatározott fentartások mellett, a közös külügyminister ügykörébe tartoznak. Mindazon belső vizeket illetőleg, a melyek folyásukban mind a két állam területeit érintik, a szerződő felek a hajózás üzésére, a folyamrendőrségre, javításra vagy jókarban tartásra vonatkozó ügyekben egyetértőleg fognak eljárni. Valamennyi belső vizeknek hajókkal vagy talpakkal való használatára nézve a két állam polgárai teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek. Ha a két állam folyami kereskedelmi hajói azok határain túl űznek folyamhajózást, mihelyt abba a helyzetbe jutnak, hogy a külföldön lobogót kell felvonniok, a tengeri kereskedelmi hajókra nézve megállapított lobogót kötelesek használni. A szerződő felek folyami kereskedelmi hajói a két állam területén belül saját nemzeti lobogójukat használják a hajófaron. Ezenfelül, ha egy folyami kereskedelmi hajó a másik állam területén kiköt, a mindenkori ottidőzés tartamára köteles a másik állam lobogóját is felvonni az árboczra. IX. Czikk. A mennyiben katonai vágy általános forgalmi érdekek kívánják, a fő vasutakat mind a két állam területén egyenlő elvek szerint kell építeni, üzemben tartani és igazgatni. K'épvh. iromány, 1906—1911. XVl. kötet. 13