Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-LVI. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a özségi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól

520 LVJ. szám. Ha ezen tanítói állomásokra oly egyén választatnék, illetőleg oly egyénnek megválasztása terjesztetnék fel jóváhagyás végett, aki ellen a vallás- és köz

1 oktatásügyi minister törvény alapján, vagy állami szempontból kifogást emelhet a minister 60 napra terjedhető záros határidő kitűzése mellett más egyén válasz, tására és újabb felterjesztés tételére szólítja fel a tanító alkalmazására jogosultakat; ha pedig a felszólítás eredménytelen maradna, vagy ha az új felterjesztés a fentebbi szempontokból másodízben is kifogásra szolgáltatna okot: az esetben a tanítót az iskolafentartó további meghallgatása nélkül a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, a hitfelekezetek által fentartott népiskolákat illetőleg azonban oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanító ugyanahhoz a vallásfelekezethez tartozzék, mint az illető iskola, és hogy e tanító személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság előlegesen, záros határidő alatt nyilatkozattételre hivassék fel. Oly egyén, a ki ellen az egyházi főhatóságnak valláserkölcsi szempontból indokolt kifogása van, az illető hitfelekezeti iskola tanítójává nem nevezhető ki. Az államsegélyben részesülő községi elemi népiskoláknál az 1876 : XXVIII. t.-cz. 13. §-ának 1. pontjában körülirt tanitóválasztási eljárás a jelen §. rendelkezéseinek megfelelően módosittatik. A 200 koronát meghaladó államsegélyt élvező községi elemi iskolák tanítóinak választása körül felmerült vitás ügyek végérvényes elintézése a vallás- és közoktatásügyi mmister hatáskörébe tartozik. i • 22. §. Az 1876:

XXVIII. t.-cz. 7. §-ának 3. és 4. pontja a községi elemi népiskolai tanítók tekintetében a következőleg módosittatik: 1. A községi elemi népiskolai tanitó fegyelmi vétséget követ el: a) ha a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, vagy azt nem a jelen törvény 16., 19. és 20. §-aiban felsorolt rendelkezések szerint, illetőleg saját hibája vagy mulasztása folytán nem az ott kitűzött czélnak megfelelő átlagos eredménynyel tanítja, vagy ha a 16. és 17., illetve 20. §§•, meghagyásainak nem tesz eleget; b) ha az iskolában a kormány által eltiltott, vagy a 20. §. esetében a minister által nem engedélyezett tankönyveket vagy ilyen taneszközöket használ; c) ha államellenes irányt követ; államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekedet, a mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, külön állása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása és az állam czímere, jelvénye és zászlója ellen irányul; d) ha hitfelekezetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy ha a törvény ellenére magán- vagy köztulajdon felosztásával amit vagy növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz; e) ha az 1903 : IV. t.-cz. 18. §-ának tilalma ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik; f) közbotrányt okozó erkölcstelen magaviselet által; g) a növendékekkel való durva bánásmódja által; h) a felettes hatósággal szemben tanúsított engedetlenség vagy durva tiszteletlenség által; i) egyáltalán tanítói és nevelői kötelességének vétkes elmulasztása vagy azzal ellenkező minden cselekedete által. A felsorolt fegyelmi vétségek egyaránt megtorolandók, történtek legyen azok