Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

448 XLIII. szám. • 188. §. r. A mennyiben a törvény szerint súlyosabb beszámitásu büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és negyven koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) az a munkaadó, a ki a biztosításra kötelezett alkalmazottnak fizetését vagy bérét a ténylegesnél nagyobb vagy kisebb összegben jelenti be; b) az a pénztári tag, a ki betegség színlelése által vagy más törvényellenes módon a pénztárból bármiféle segélyezést igénybe vesz. 189. §. A mennyiben a t'írvény szerint súlyosabb beszámitásu büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és száz koronáig, ismétlődés esetében kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) az a munkaadó, a k> a pénztárnak az alkalmazott által betegségszinleléssel vagy más törvényellenes módon való megkárosítását előmozdítja ; b) az a munkaadó, a ki a 42. §.-ban meghatározott esetben a járulékok felét vagy a tagsági igazolványi díjakat az alkalmazott fizetéséből vagy béréből levonta, de a pénztárba az esedékesség szerint nem szolgáltatta be; c) az a munkaadó, a ki alkalmazottait, ha azok bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, választott bírósági ülnöki vagy állami munkásbiztositási hivatalbeli tagsági kötelességük teljesítésében megakadályozza; továbbá, a ki e törvény 185. §.-ában az óvórendszabályok és tilalmi rendelkezések kifüggesztésére vonatkozólag foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget. > 190. §. A mennyiben a törvény szerint súlyosabb beszámitásu büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és kétszáz koronáig, ismétlődés esetében négyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendé: a) az a munkaadó, a ki alkalmazottjával e törvénybe ütköző szerződést köt, vagy egyébként az alkalmazott fizetéséből vagy béréből törvényellenesen levon, vagy többet von le, mint a mennyire, vagy pedig későbben von le, mint a mennyi ideig a levonásra jogosult; b) az a munkaadó, a ki a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemben beállott változásokat egyáltalán nem, vagy nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be; c) az a munkaadó, a ki a balesetbiztosítási járulékok és tőkeösszegek kirovásához szükséges adatok beszolgáltatása során tudva valótlan adatokat hoz a pénztár tudomására; d) az a munkaadó, a ki rendes bérjegyzéket nem vezet vagy azt az előirt időig meg nem őrzi, úgyszintén a ki az állami munkásbiztositási hivatal, kir. iparfelügyelő, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, a kerületi munkásbiztositó pénztár és a választott bíróságok által kiküldött közegeknek a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, a helyszíni vizsgálatot megakadályozza vagy a vonatkozó nyilvántartások és jegyzékek betekintését megtagadja ; e) az a munkaadó, a ki e törvényben a balesetek bejelentésére vonatkozólag foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget vagy a baleset által sérülthöz, mihelyt a baleset tudomására jutott, orvost nem hivatott,