Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

XLIÍI. szám. 4B9 7. §-a és felerészben az 18S3. évi I. t.-cz. 10. §-a értelmében képesített egyénekből nevezendő ki. Végül a biztosítási osztály számviteli és statisztikai személyzeti létszámába az idézett törvényczikk 17. §-a szerint képesített egyének nevezhetők ki. A hivatal elnökét és másodelnökét, biráit, valamint a VI., vagy magasabb fizetési osztályokban rendszeresített állású tisztviselőit Ő Felsége a király, a fogalmazói, számviteli és statisztikai személyzeti létszámhoz tartozó egyéb állású lisztviselőit a kereskedelemügyi minister nevezi ki, mig a kezelő tisztviselőket, valamint a segéd- és szolgaszemélyzetet a. hivatal elnöke nevezi ki, illetve alkalmazza. Az állami munkásbiztositási hivatal ügyviteli és a hivatali alkalmazottak fegyelmi szabályzatát a kereskedelemügyi minister az igazságügyi ministerrel egyetértőleg rendeleti úton állapítja meg, mely rendelet az országgyűlésnek bemutatandó. A hivatal elnöke és másodelnöke, úgyszintén biztosítási és birói osztályának tagja saját akaratán kivül át nem helyezhető, más hivatali állásra ki nem nevezhető és hatvanöt éves életkorig nem nyugdíjazható, kivéve, ha fegyelmi ítélettel megállapittatott, hogy valamely testi vagy szellemi fogyatkozás miatt állásának betöltésére állandóan képtelenné vált, vagy ha hivatali állását a törvény megszüntette. A fegyelmi hatóságot a hivatal elnöke és másodelnöke felett az 1871: VIII. t.-cz. 35. §-ában említett fegyelmi bíróság, biztosítási és birói osztályának tagjai felett az állami munkásbiztositási hivatal nagyobb, végleges minőségben alkalmazott kezelő- és segédszemélyzete felett pedig a hivatal kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja. A nagyobb fegyelmi tanács a hivatal elnökén, illetve másodelnökén kivül a biztosítási és birói osztály két-két, a kisebb fegyelmi tanács a biztosítási és birói osztály egy-egy, az illető osztálybeli tagok által három évenkint saját kebelükből titkos szavazással^ választott rendes tagból, mint fegyelmi birokból és ugyanígy választolt egy-egy póttagból áll. A rendes tagok ebbeli kötelességeik pártatlan teljesítésére megválasztatásukkor teljes ülésben esküt vagy fogadalmat tesznek. Ha a fegyelmi tanács rendes tagja a terhelt, helyét az illető osztálybeli választott póttag foglalja el, kitől ez alkalommal szintén eskü vagy fogadalom veendő ki. A nem

1 végleges minőségben alkalmazott kezelő és segédszemélyzet felett a fegyelmi hatóságot a hivatal elnöke, illetve másodelnöke gyakorolja. ;, ni. §. Az állami munkásbiztositási hivatal bírói osztályának nem állandó tagjait és pedig legalább húsz rendes és tíz póttagot, felerészben a munkaadók és felerészben a munkások sorából az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár közgyűlésének munkaadó és munkástagjai saját kebelükből külön-külön három évre választják. A választás módját és a választásnál követendő eljárást a pénztár alapszabályai állapítják meg. Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok a választott biróság tagjaivá nem választhatók. A biróság jegyzői teendőit az állami munkásbiztositási hivatal tisztviselői borából az elnök által kirendelt jegyző látja el. . . A jelen törvény 160. §-ának második és harmadik bekezdésében, úgyszintén a 161.,-162. és 164. §§-ban foglallrendelkezések megfelelő módon és azzal a változtatással, hogy az idézett szakaszokban a választott biróság elnökére bizott teendő'