Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

434 XLIII. szám. díjak tekintetében támadnak, valamint azok, melyek egyfelől az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztárak és vállalati betegsegélyző pénztárak és másfelől a munkaadók között az utóbbiakat a betegség esetére való biztosításból terhelő befizetési és megtérítési kötelezettség iránt, valamint a 66. §. alapján a munkaadó megtérítési igényei, s végül a munkaadókat a 37. és 43. §§. értelmében terhelő balesetbiztosítási díjak tekintetében keletkeznek, az iparhatóság által az 1884. évi XVII. t.-czikk 176. §-a szerint döntetnek el azon eltéréssel, hogy az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek a határozat kihirdetésétől számítandó 15 nap alatt áll jogában igényeit a törvény rendes útján érvényesíteni. 157. §. Azokat a vitás kérdéseket, melyek az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár és a munkaadók között az utóbbiakat terhelő balesetbiztosítási járulékok és tőkeösszegek tekintetében keletkeznek, az állami munkásbiztositási hivatal dönti el. . Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának azok a határozatai, melyekkel a IV. fejezet értelmében az üzemeket veszélyességi osztályokba sorozza, továbbá a melyekkel a munkaadók által befizetendő balesetbiztosítási járulékokat és tökeösszegeket felosztja és kirója, az állami munkásbiztositási hivatalhoz felebbezhetők meg. A felosztás és kirovás tárgyában hozott határozat ellen felebbezésnek, melynek a befizetési kötelezettségre halasztó hatálya nincs, csak számítási hiba, a beszámítható bérösszegek helytelen megállapítása vagy a veszélyességi arányszám hibás alkalmazása czímén van helye. A két utóbbi ok esetében azonban a felebbezésnek nem adható hely, ha a bérösszegek helytelen megállapítása vagy a veszélyességi arányszám helytelen alkalmazása a munkaadónak a bejelentés körül elkövetett mulasztására vezethető vissza. Ha az állami munkásbiztositási hivatal a befizetendő járulék összegét leszállítja, a tartozatlanul befizetett Összeg a munkaadónak kifizetendő, s az igy előálló hiány a jövő év biztosítási költségeihez számítandó. 158. §. Az e törvény alapján betegség és baleset esetére biztosított személyek vagy igényjogosult hozzátartozóik és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár között betegségi segélyekből és baleseti kártalanításból folyó vitás ügyek eldöntésére, az e törvény 180. §-ában emiitett kérdések kivételével, minden kerületi munkásbiztositó pénztár székhelyén, annak kerületére kiterjedő hatás1 körrel, választott bíróság alakifctatik. A kerületi munkásbiztositó pénztárak székhelyén szervezett ez elsőfokú választott bíróságok hatásköre azokra a vitás kérdésekre terjed ki, melyek egyfelől a biztosított vagy igényjogosult hozzátartozói, másfelől a kerületi munkásbiztositó vagy a vállalati betegsegélyző pénztárak között az utóbbiak által saját hatáskörükben nyújtandó segélyezésekre és kártalanításokra vonatkozólag keletkeznek. Azokban a vitás kérdésekben, melyek a biztosított személyek, illetve hozzátartozóik és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár között az utóbbi által nyújtandó kártalanítások tekintetében keletkeznek, elsőfokulag a kir. ítélőtáblák székhelyén, Horvát-Szlavonországok területén pedig a kereskedelmi és iparkamarák székhelyén alakított választott bíróságok ítélnek.