Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.
Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról
400 XLÍIt; szám. 1. ingyen orvosi gyógykezelésre (133. §.) a betegség tartama alatt egyfolytában húsz hétig, — szülés esetében ugyancsak ingyen a szükséges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre; 4. gyógyszerekre, fürdőkre, gyógyvizekre és a szükséges gyógyászati segédeszközökre (szemüveg, mankó, sérvkötő, műláb, stb.) húsz héten át szintén ingyen ; 3. táppénzre abban az esetben, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és három napnál tovább tart, a megbetegedés első napjától számítva a keresetképtelenség tartamára, de ha a keresetképtelenség előbb véget nem érne, húsz héten át és pedig az illető tag járulékának kiszámításánál alapul vett átlagos napi bérösszeg ( J 24. §.) fele összegében; 4. gyermekágy esetében gyermekágy-segélyre a 3. pont szerinti táppénzzel egyenlő összegben, a lebetegedés első napjától kezdve hat hétig; 5. a biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem biró nem biztosított családtagok részére ingyen orvosi gyógykezelésre, gyógyszerekre és a szükséges gyógyászati segédeszközökre húsz hétig, ezenfelül szülés esetében a szükséges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre; 6. halálozás esetében temetkezési segélyre és pedig az elhalt tag járulékának kiszámításánál alapul vett átlagos napi bérösszeg (24. §.) húszszoros összegében. Az e szakasz, s illetve az 51. §. szerinti segélyeket a biztosított tagoknak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályaiban megállapított mérvben, s ugyanez alapszabályok, valamint saját alapszabályaikban megállapított módon a kerületi munkásbiztositó pénztárak szolgáltatják ki. 61. §. Az, országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, rendelkezésre álló anyagi eszközei mérvéhez képest, az előző szakaszban megállapított segélyezésnél nagyobb segélyeket is nyújthat biztosított tagjainak. De: 1. a nyújtandó táppénz vagy gyermekágy-segély nem haladhatja meg a járulék alapjául vett átlagos napibérösszeg (24. §.) 75°/o-át; 2. a betegsegélyezés egy évi időtartamot túl nem haladhat; 3. a temetkezési segély az elhalt tag járulékának kiszámításánál alapul veit átlagos napibérösszeg (24. §.) negyvenszeresénél több nem lehet; 4. gyermekágy-segély a lebetegedés előtt és után összesen legfeljebb nyolcz hétig nyújtható; 5. a biztosított családjában történő halálozásnál temetkezési segély nyújtható, mely azonban az 50. §. 6. pontjában megállapított összegnél nagyobb nem lehet. Ezeken túlmenő, vagy másnemű betegsegélyeket az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár nem nyújthat, s nevezetesen külön törvényes intézkedés nélkül nem vonhatja működési körébe a rokkant-, özvegyi és árvaellátást, illetve segélyezést. Az 50. §-ban megállapított segélyezéseknek e törvényszakasz szerint való felemelésére vonatkozó közgyűlési határozatnak a fedezet kimutatására és a mennyiben a magasabb segélyezések költsége az addig rendelkezésre állott bevételekből nem fedezhető, egyidejűleg a járulék-százaléknak szükséges mérvű felemelésére is ki kell terjeszkednie. 32. §. Táppénzre nem tarthat igényt az a tag, a ki a betegséget szándékosan okozta. A táppénz, valamint a gyermekágyi segély elvonható abban az esetben
