Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

XLIII.^szám. 393 igénybevételével megkárosította, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár által rendes járulékainak kétszeresét meg nem haladható pótjárulék fizetésére kötelezendő, mindaddig, míg az okozott kár mog nem téríttetett. Az ekként fizetendő pótjárulékot a tag rendes tagsági járulékával együtt a kötelezett tagoknál a munkaadó tartozik befizetni, a ki a pótjárulékot az alkalmazott fizetéséből vagy béréből egészen levonhatja. Ha azonban a pénztári tag a pénztárt a munkaadó tudtával és segítségével, vagy a munkaadó mulasztása folytán károsította meg, a munkaadó a fentebbiek szerint fizetendő pótjárulékot egészen sajátjából tartozik befizetni. Ha a tag a kár megállapításakor más kerületi munkásbiztositó pénztárnál van bejelentve, a megállapított pótjárulékot a rendes járulékokkal egyidejűleg ez utóbbi pénztár hajtja be. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának a pótjárulék kiszabása tárgyában hozott határozata az állami munkásbiztositási hivatalhoz megfelebbezhető. 30. §. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a rendkívüli körülmények által előidézett betegsegélyezési kiadások fedezésére tartalékalapot köteles gyűjteni. Mindaddig, mig a tartalékalap a pénztár legutóbbi öt évi betegsegélyezési kiadásainak egy évre eső átlagos összegét el nem éri, a tartalékalapra a pénztár tiszta jövedelmének legalább 50°/o-a fordítandó. Ez összeg kétszeresénél nagyobb tartalékalap csak a kereskedelemügyi minister engedélye alapján gyűjthető. A tartalékalap egészben vagy részben való felhasználásához az állami munkásbiztositási hivatal engedélye szükséges. Az igénybe vett ősszeg a második bekezdés szerint jsiüandó. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár által gyűjtendő betegsegélyezési tartalékalap, valamint a 38. §. értelmében gyűjtendő balesetbiztosítási tartalékalap, úgyszintén a balesetbiztosítás czéljaira szolgáló tőkeösszegek elhelyezésének és kezelésének módját a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti úton szabályozza. IV. FEJEZET. A veszélyességi osztályokba való sorozás és a balesetbiztosítás költségemet fedezése. 31. §. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága a kerületi munkásbiztositó pénztárak által hozzá beküldött bejelentéseket és adatokat (23. §.) megvizsgálja, s a bejelentések és adatok esetleges helyesbítése vagy kiegészítése után ezek alapján határoz az üzemekbaleset biztosítási kötelezettsége, Képvto. iromány. 1906—1911. XV* kötet. 50